Melyik tudós alapozta meg hullámmechanikát, mai ismertebb nevén kvantummechanikát?

Max Planck kvantum-hipotézisével indult a történet 1900-ban. Einstein fotoelektromos effektusra vonatkozó 1905-ös, majd Niels Bohrnak a hidrogénatom színképvonalaira vonatkozó 1913-as vizsgálatai megemlítendőek.

Maga a kvantummechanika kifejezés eredetileg Werner Heisenberg, Max Born és Pascual Jordan 1925-ben kidolgozott mátrixmechanikájának volt a szinonímája. Nem sokkal később Schrödinger kavarta fel alaposan a vizet hullámmechanikájával. Mind a Heisenberg-Born-Jordan féle mátrixmechanika, mind a Schrödinger-féle hullámmechanika létrejöttében nagy szerepe volt Louis de Broglie részecske-hullám kettősségéről szóló 1923-as munkájának.

Egy nevet kiemelni nem lehet, a kvantummechanika megalapozása, majd fejlődése a 20. század elejének egyik legpezsgőbb fizikai csapásvonala volt, amit a kor igen sok jeles fizikusa egyengetett.

Mindenesetre valahogy így lehet vázlatosan elképzelni a dolgokat, a legnagyobb mérföldköveket:

- Max Planck (1900): kvantum-hipotézis

- Albert Einstein (1905): fotoelektromos effektus

- Niels Bohr (1913): hidrogénatom színkép

- Louis de Broglie (1923): részecske-hullám kettősség

- Werner Heisenberg, Max Born, Pascual Jordan (1925): mátrixmechanika

- Erwin Schrödinger (1926): hullámmechanika, schrödinger-egyenlet

- Werner Heisenberg (1927): határozatlansági elv

- Paul Dirac (1927): Dirac egyenlet, relativisztikus kvantummechanika

És kb itt zárul a klasszikus kvantummechanika története, és innen indul a kvantumtérelméleté.

Kedves D NMR!

Úgy látom, ismét rád jött az 5 perc. Semmi gond, máris nekiláthatunk a dolgok tisztázásának. #10 vagyok az entalpiás kérdéstől. Ha gondolod végre megválaszolhatod a kérdéseim termodinamika, elektrokémia, elméleti kémia vagy spektroszkópia terén (5 kérdés, amire nem tudtál válaszolni). Mivel törölték a kérdésed (milyen különös) és emlékezőképességed akár az aranyhalé, így ha kéred később leírom ide (mondjuk úgy sem tudod rá a választ).

Visszatérve erre a ""kérdésre"": mint mindig, most is csak tévedsz, de ez elég megszokott látvány. A legnagyobb problémát a kérdéseid talán abban az értelemben okozzák, hogy a számos vérző seb közül melyiket próbáljam meg elsőnek összeölteni. Azt hiszem, senki nem kérdezte az ízlésvilágod dohánnyal kapcsolatban (az általános ízléstelenség a válaszaidból amúgy is kiderül), habár összességében sem kérdezett senki (ismét nem újdonság). Kis keresgélés után egyébként rögtön megértettem, eddig miért nem hallottam az emlegetett illetőről. Érdekes módon erre a 2 percnyi munkára továbbra sem vagy képes.

Akit valóban érdekel - ha nem is teljesen, de - hitelesebb válasz, akkor annak a következőkben összefoglalom a fontosabb pontokat.

Ha jól gondolom Planck lenne a """helyes""" megfejtés, de mielőtt erre rátérek: már a kérdésben is hülyeség van. A mátrixmechanika (gondolom ez lett volna a "kvantummechanika", ha már a kvantummechanika szabályait Bohr fektette le) és a hullámmechanika nem ugyanaz. Közelről sem. Csak a D NMR-hez hasonló gyengébbek miatt szokták azt mondani, hogy megegyezik. Felsőbb matematikában az derül ki, hogy a vektorok általánosíthatósága miatt a két reprezentáció (mátrixok -> mátrixmechanika és függvények -> hullámmechanika) megegyező eredményt ad. De ez két különálló reprezentáció. Ennyi erővel a koordináta- és impulzusreprezentáció is egymás szinonimái.

Ez persze nem az egyetlen értelmetlenség a kérdésben, hiszen a világ akkori elit tudósai együtt vettek részt a kvantummechanika felállításában. Megnevezni egyet elég felszínes tudást mutat.

Planckot már csak azért sem fogadnám el válasznak, mert ő csak a kvantumosságot tette fel a feketetest-probléma megoldásához. De ezeket a posztulátumokat ő próbálta később visszavonni, mivel nem tetszett neki, hogy nem jön ki az akkoriban(!) egzakt fizikából. Sőt, ő volt az egyetlen, aki nem jelent meg az 1927-es Solvay konferencián, hanem otthon maradt duzzogni, hogy márpedig nem kell új fizika.

Einstein már egy fokkal jobb választás, azonban neki is felróható, hogy egészen haláláig firtatta a valószínűségeken alapuló univerzumot (lásd: ,,Isten nem kockajátékos" A. Einstein). Ennek ellenére nem szabad lebecsülni az érdemeit (pl "light quanta", dualitás felfedezése, fotoeffektus tisztázása, stb.), hogy a relativitáselméletet ne is említsem.

de Broigle semmivel sem jobb választás Einsteinhez képest. Ő volt az, aki 1923-ban tisztázta a dualitást és lefektette a hullámmechanika alapjait. De a kvantummechanika már létezett, hiszen Bohr már 1922-ben Nobelt is kapott érte.

E. Schrödinger a hullámmechanikai leírást 1926-ban, W. Heisenberg a mátrixmechanikai megközelítést 1925-ben publikálta. Őket szokás a leginkább emlegetni, mint a kvantummechanika megalkotóira, hiszen ők egy komplett elméletet készítettek a lefektetett alapokra, a saját matematikai struktúrájukon.

Összefoglalva: minden említett nagy név kapcsolódik a kvantummechanikához, hiszen nélkülük nem lenne lehetséges az a fizikai leírás, amit ma használunk. Nem lehet egy embert dicsérni sokuk eredményéért.

Az új házi D NMR-nek (6. kérdés). Ki volt az a matematikus, aki a kvantummechanika felállítása után nagy szerepet játszott az elmélet matematikai kitisztázásában (pl. a határozatlansági-elvet is ő "tette rendbe")? Mivel segítség nélkül eddig semmit nem tudtál megmutatni, ezért segítek egy kicsit. Német származású.

Kedves Kérdező!

A kérdesed elég tömör, és egyértelműen arra utal, hogy egy ember nevét várod válaszul.

A valóság azonban az, amit Mojjo is részletezett. Nem egy ember nevéhez fűződik a kvantummechanika kidolgozása, hanem sokéhoz. De Broglie csak egy ezek közül. Az impulzus-hullámhossz összefüggés fontos gondolat, de csak egy alapötlet, amelynek részetes elméleti kidolgozását már mások végezték el. Szóval mondjuk inkább azt, hogy de Broglie volt az egyik, aki a gólpasszt adta.