A globális felmelegedés-klímaváltozás hatására a Kárpát-medence (azon belül is Magyarország területe) sokszorosan felül fog értékelődni?
Gondolok itt a nagyszámú folyóinkra, tavainkra, természetes forrásainkra, stb...
Olyan leszünk, mint amilyen most Szaúd-Arábia a kőolajával, csak esetünkben vízzel?
Ennek milyen hatásai lesznek?
"Már most is több helyen az országban vízkorlátozások"
Akkor ideje lesz kicsit összekaponi magunkat, átgondolni a vízgazdálkodási stratégiánkat és elkezdeni a patakok duzzasztását, mederszabályozását, esetleg valamit a folyókkal...
Áhh ráérünk, majd 50 év múlva
Én sem vagyok vízügyi szakember, nem is mondtam hogy játszunk Aral-tavasat. Ha duzzasztasz a Dunán valamennyit ( mittudomén 1,5 métert )attól még nem áll meg a folyó, csak az adott szakaszon több víz marad. Ha áradásos időszakban fogsz bele akkor csak az aktuális feleslegből lopsz el valamennyit.
Ausztriában "normálisan" van kezelve a folyó vízszintje, bár az ő területi adottságaik jobbak. Nálunk is kell ezzel foglalkozni - ahogy Bős-Nagymarosnál tervben volt - mert már nem állandóan hajózható korlátozás nélkül. A síkságon ezt nagyobb szívás megvalósítani, mert több kisebb vízszintszabályző műre van szükség. Ugyanezt az utánunk következő Szerbiának és Romániának is meg kell tennie..
De miért is jó nekünk az, ha mondjuk 1,5 métert duzzasztjuk a Dunát? Azon túl, hogy az nem tudom mennyi földterületet elvesz, ott ahol eddig föld, élővilág, netán házak voltak, ott most víz lesz?
Nem arra gondolok, hogy 1,5m duzzasztás miatt házak tűnnek el, de a víz közelebb lesz sok helyen házakhoz, elmocsarasodnak területek, kevesebb lesz a megmúvelhető vagy lakható terület, de cserébe ha szárazság van, annyit nem ér, hogy megoldja a szárazságot, max. egy kis területen, ahol fel volt duzzasztva, de alatta és az ország más részein nem.
Elég ritkán sül el jól ha az ember beavatkozik a természetbe.
" Azon túl, hogy az nem tudom mennyi földterületet elvesz, ott ahol eddig föld, élővilág, netán házak voltak, ott most víz lesz?"
Dehogy. Most a Duna vízállása Budapestnél 306cm. A 2013-as árvíz idején ugyanott 891cm volt, 2019 februárjában amikor a román uszály megfeneklett a Dunakanyarban akkor pedig 206cm ALATT volt.
A szabályzott duzzasztás lényege, hogy egész évben közel azonos legyen a folyó vízállása és elkerüljük az utóbbi esetet valamint ha lehetőség van irányított apasztásra akkor az előbbit is.
Két héttel az után, hogy az uszály megfeneklett a Duna vízszintje már 150 centivel magasabb volt. Az egy értelmes cél lenne, ha kijelölnénk egy szükséges vízállást mittudomén hasraütésre 363 centit és ezt megpróbálnánk egész évben tartani. Az időjárás függvényében, ha a vízgyűjtőn aszályos időjárás várható akkor kicsit feléduzzasztani, ha sok csapadék akkor meg előapasztani.
Közel sem arról van szó, hogy fel kellene húzni egy 20 méteres gátat Dunaújvárosba és akkor Vácig minden menne a víz alá :D
Más módja nem nagyon van annak, hogy egész évben megfelelő mennyíségű víz legyen a Dunában ( a Tiszában és a főcsatornákban ).
OK, ha azt akarjuk, hogy a Duna mindig 300cm körül legyen, akkor azt hogyan oldjuk meg ha épp aszály van? Vagy ha épp áradás?
Ha áradás van és mondjuk 8m lenne a Duna vízszintje, akkor hogyan lehet a többletet elvezetni hogy ne legyen árvíz? Akkor kell egy gát, ahol visszatartják, hogy ne legyen 3m felett? Tehát a gát mögött elég hosszú szakaszon 12m felett lesz a vízszint azért, hogy a gát előtt ne legyen 3m felett ha gát nélkül 8m lenne, hiszen a plusz 5métert vissza kell tartani.
Ha aszály van és nem tudják a 3m-es szintet tartani, akkor honnan lesz plusz víz a 3m-es szinthez ha 2m csak a vízállás?
"OK, ha azt akarjuk, hogy a Duna mindig 300cm körül legyen, akkor azt hogyan oldjuk meg ha épp aszály van?"
Ott van fentebb. Amikor aszály/csapadékmentes időjárás várható akkor folyásirány szerint lentről felfelé a célszint fölé kell valamivel duzzasztani a folyó vízállását. Ha megnézed a Duna budapesti vízállását: június elején 2 nap alatt emelkedett 60 centit, majd most 10 alatt esett 90 centit:
Csak példa: ha most van 300-310cm-es vízállásod és tudod hogy két hétig nincs eső és honap utántól meleg lesz akkor akkor megpróbálod megemelni a vízállást 350-360 környékére és ha szerencséd van akkor nem fog 280 alá esni.
Az árvíz idején nyilván nem tudsz mit kezdeni a +5,5 vízoszloppal. Ha tudod hogy ekkora áradás várható és még van lehetőséged akkor növeled az átáramló víz mennyíségét és megpróbálod az árhullám érkezése előtt a lehető legjobban leapasztani hogy ne +300 centire érkezzen az áradás, hanem alacsonyabbra és ha nyertél 40-60 centit az már jó.
Nincs olyan cél, hogy ne legyen 3 méter felett ez nem tudom honnan jött. Ugyanúgy tudod elvezetni az árhullámot 800 centivel, mint most. Aminek víz alá kell kerülnie az víz alá kerül...
"Ha áradás van és mondjuk 8m lenne a Duna vízszintje, akkor hogyan lehet a többletet elvezetni hogy ne legyen árvíz? Akkor kell egy gát, ahol visszatartják, hogy ne legyen 3m felett? Tehát a gát mögött elég hosszú szakaszon 12m felett lesz a vízszint azért, hogy a gát előtt ne legyen 3m felett ha gát nélkül 8m lenne, hiszen a plusz 5métert vissza kell tartani." << nem tudom érzed-e, de ez így nettó hülyeség :D
"Ha aszály van és nem tudják a 3m-es szintet tartani, akkor honnan lesz plusz víz a 3m-es szinthez ha 2m csak a vízállás?"
Akkor nem tartják. Nem a világot kell megváltani. Annyit kell biztosítani, hogy az év legnagyobb időszakában a vízállás elérjen egy elfogadható minimum szintet és ha lehetőség van akkor csökkentsük az áradás okozta károkat. A 2018-as aszály esetén 41 centi volt a Duna vízállása Budapesten, ami nem annyi lett volna ha az alsó szakaszokon lett volna már valami...
A plusz víz onnan lesz, hogy a folyó folyási átfolyásának mértékét pont a gátakkal és duzzasztóművekkel lehet szabályozni. Ha lassítod a folyását, csökken akkor duzzasztod a folyót. Ha nincs gáz akkor a folyó teljes keresztmetszetén normál sebességgel folyik a víz és pont a mederkeresztmetszet csökkenthető a gáttal. Ha lentről felfelé haladsz a duzzasztással akkor nem lesz egyik szakaszon sem alacsony vízállás ( ha fordítva csinálod akkor lesz ). Ha normál esetben 4-6000köbméter/sec a Duna vízhozama, felkészülsz egy aszályosabb hónapra, előduzzasztod a folyót az elvárt szint felé, majd amikor visszaesik a vízhozam akkor te is csökkented az átengedett vízmennyíséget és szerencséd van akkor 10 nap alatt nem 80 centit apad a folyó, hanem csak 40-et. Ha idejében meg tudod emelni a vízszintet mondjuk az elvárt 300-ról 350-re, beüt az aszály, csökkented az átfolyást akkor el lehet azt érni, hogy a harmadik alacsony vízhozamú héten is meglegyen a hajózható folyómélység.
És mielőtt előjönnél azzal, hogy kiszárad a Duna: Magyarországtól délre is van kettő durván nagy vízerőmű és köszönik szépen jól vannak. Bár ott mások a természeti adottságok és az energiatermlés miatt 60 és 35 métert duzzasztanak a Dunán:
Meg előttünk az osztrákok is teljesen jól megoldották a szabályozást és ott sem pusztult ki a Duna pedig van rajta egy rakás vízerőmű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!