Lehetséges lesz egyszer antigravitációs tárgyakat csinálni?

Hát ha építünk egy föld tömegű dolgot a fejünk fölé akkor már kész is a null gravitációs tér.

De olyan értelemben amiben szerintem te gondolod nem nagyon, a gravitáció egy alapvető kölcsönhatás, így nem nagyon lehet befolyásolni. Csak persze a fent említett módon.De ha a jövőben felfedezünk egy technológiát amivel befolyásolni tudjuk a gravitonok viselkedését akkor lehetséges, de erre jelenleg semmi rámutató jel nincs.

De maga a tárgyak lebegtetése az nagyon is megoldható és valószínűleg nagy szerepe is lesz a jövőben. De az nem gravitáción hanem valószínűleg mágnesessége/elektromágnesességen fog működni.

Az általános relativitáselméleten belül maradva: olyan tárgyat, amely mindent taszít maga körül, olyat lehet csinálni, csak nagy negatív nyomás (esetleg tömeg) kell. Mondjuk egy nagyon megfeszített gumi expander. Csakhogy, az is leesik a Földre.

A pingponglabda nem azért esik le a földre, mert meggörbíti maga körül a téridőt úgy, hogy mindent magához vonzzon, hanem azért, mert a Föld görbítette meg a téridőt, de nagyon durván.

Ugyanígy, egy negatívan gravitáló pingponglabda naaaagyon lassan ellökné magától a porszemeket (amennyire egy sima pingponglabda vonzza maga felé), de leesne a Földre, ha elengedjük. (Ahogy egy sehogy nem gravitáló pingponglabda is ugyanígy leesne.)

Olyan pingponglabdát, ami nem követi a Föld gravitációját nem lehet csinálni (az általános relativitás keretein belül).

Vagy hát nem tudom, hogy a repülő, vagy a héliumos lufi annak számít-e.

dq-t (#4-et) kicsit kiegészítve elő szokott jönni az, hogy csináljunk egy negatív tömegű testet, azt majd taszítani fogja a Föld. Az a gond, hogy nem. A gravitációs erő:

F = G * m * M / r²

Ahol G a gravitációs állandó, m a test tömege, M a Föld tömege, r a távolság. Ha a test tömege negatív, akkor az erő valóban negatív lesz. De:

F = m * a

Amiből:

a = F / m

Itt az erő is, a tömeg is negatív, tehát ugyanúgy pozitív – Föld felé irányuló – lesz a gyorsulás.

Ha a két képletet egyesítjük, akkor:

a = F / m = G * m * M / r² / m = G * M / r²

A gyorsulás a távolságtól és a Föld tömegétől függ, a test tömegétől, vagy egyéb tulajdonságaitól nem.

~ ~ ~

Viszont egy ilyen negatív tömegű testnél lenne pár anomália.

Pl. ha elképzelsz egy negatív tömegű testet a bal oldalon, egy pozitív tömegű testet a jobb oldalon, akkor a pozitív tömegű test jobbra fogja gyorsítani a negatív tömegűt, a negatív tömegű szintén jobbra fogja taszítani a pozitív tömegűt. Mindkét test jobbra fog gyorsulni, a távolságuk nem fog változni. De meddig? A fénysebességig?

Aztán ha F erővel – mondjuk egy összenyomott rugóval – próbálod meglökni a negatív tömegű testet, a gyorsulása az erővel ellentétes irányú lesz, ami még inkább összenyomja a rugót, ami így még nagyobb erővel fogja nyomni. Meddig?

~ ~ ~

Illetve itt jön képbe, hogy mi csak nemnegatív tömegű dolgokkal találkoztunk, a fizikai összefüggéseink is ezen alapulnak. De vajon tényleg az a helyes képlet, hogy:

F = m * a

Vagy esetleg a valódi összefüggés ez:

F = √(m²) * a

vagy:

F = |m| * a

Mert pozitív tömegű testeknél mindhárom ekvivalens egymással, negatív tömegű testeknél meg az erőnek más lesz az előjele. De ez nem csak ennél, hanem az összes, tömeget is tartalmazó képletnél kérdés.

~ ~ ~

Röviden: Ha antigravitációról van szó, az amúgy is hipotetikus negatív tömeggel nem érdemes számolni. Ha a jelenlegi ismereteinkből indulunk ki, akkor egy negatív tömegű tárgy is csak lefelé esik a földfelszínen, azt meg, hogy a fizikai törvényeink mennyire igazak negatív tömegű testekre, az meg kérdéses, azt csak valóban létező negatív tömeggel végzett kísérletekből tudnánk meg.

#7:

[link]