Egy biokémikus kémiatudása miben tér el a sima kémikuséhoz képest?

Semmiben nem tér el alapvetően.

A biokémia a szerves kémiára épül. A vegyész (kutató vegyész, vegyészmérnök, biomérnök, biokémia szak, ...) ezek mind a kémiai terület átfogó ismereteit magáévá teszik.

DE ha kémiából minden szinten el akarod sajátítani a kémia tudományát, akkor az okleveles vegyész-nél nincsen magasabb szint.

Íme az ékes példa D NMR hozzánem-értésének (ez már a harmadik alkalom, hogy szóváteszem). #10-es vagyok, nemsoká a többi "kérdésre" is megírom a választ. Sajnos jobb dolgom volt, remélem megérted.

A kérdésnek nincs egyszerűen így nincs értelme.

Én pl. elméleti kémiából írtam a diplomamunkám, ami kémia ugye. A biokémikus biztosan nem tud semmi elmkémet (ha már semmi szüksége rá). Akkor a biokémikusnál végtelenszer több kémiát tudok? Természetesen nem, hanem ez így alma-körte összehasonlítása, túl híg fogalmakkal.

Jobb párba állítás lenne szerveskémikus biokémikussal. De alapvető különbség van a perspektívát illetően. A szerveskémikus inkább kis szerves molekulákkal (reakciók, tulajdonságok, felhasználhatóság) foglalkozik. Jól körülírt struktúrák (molekula szerkezet pl), mechanizmusok (egyedileg vizsgált kinetika, termokémia, stb).

A biokémikus in vitro (élő sejtben pl) lejátszódó folyamatokkal van tisztában. Itt több ezertől milliókig terjedő Da nagyságú molekulákról van szó, ahol az elemi reakciók leírása sokszor nem fontos, vagy nem is lehetséges (értsd: pontosan mely atomok, milyen sorrendben, milyen szférikus állásban kötnek/távolodnak el, stb).

Vannak persze hasonlóságok, mindketten tanulnak egymás területéről. A biokémikusok is tisztában vannak azokkal az alapokkal, amiket egy szerves/preparatív kémikus tud. De ha felkérném, hogy effektív méretnöveljen egy fluanxol szintézist, hasonlóan bajba jutna, mint egy szerves kémikusnak kellene T7 RNS polimeráz módszerrel termeltetni E. colival inzulint.