Ez nem körkörös hivatkozás?

De akkor nézzük a definíciót, amit írtál:

"Inerciarendszerben minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti."

A definíciód kölcsönhatásokról beszél. Ha kölcsönhatások hiányához kötjük, és ennyi, akkkr csak speciális esetekben igaz, hogy a testek nyugalomban maradnak, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. Ennek a speciális esetnek a neve az inerciarendszer.

Visszakérdezés: minek a neve az inerciarendszer? Válasz: annak a speciális esetnek, amikor kölcsönhatás hiányában a testek nyugalomban maradnak, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek.

Körkörös lenne?

Nézzük másik példán: Tandemet hajtanak azok, akik olyan biciklin utaznak, amin két nyereg és két pár pedál van. Mi következik ebből? Annak a biciklinek a neve, amin két nyereg és két pár pedál van, tandem. Mi akkor a tandem? Olyan bicikli, amin két nyereg és két pár pedál van. (Tekintsünk el a tandem definíciójának pontatlanságától.)

Körkörös a hivatkozás?

Az inerciarendszernél magyarázat neki a mibenlétere, hogy a te megfogalmazásodban kimondott Newton törvény érvényes rá - hisz abból következik. De az inerciarendszer fogalmát máshogy is ki lehet mondani. Igen, mindegyik elvezet oda, hogy igaz lesz benne az általad leírt megfogalmazásban a Newton tv. De ez természetes. Baj lenne, ha nem lenne az.

Az I. tv. tkp. definiálja az inerciarendszert, majd a II. tv. kimondja, hogy inerciarendszerben F=ma (aminek spec. esete, ha m≠0 mellett F=0 és a=0).

Valójában már az inerciarendszer definiálásához is felhasználtuk az erő fogalmát. Tettük ezt azért, mert az erő nemcsak gyorsulást tud okozni (ha egy testre kiegyenlítetlenül hatnak), de alakváltozást is, sőt hétköznapi fogalmaink sokkal ősibb idők óta ehhez kötik az erő fogalmát. Mert ugye egy testet a részecskéi közti erők egyensúlya tart össze, és ha külső erő hat rá, akkor a test a részecskéi némi átrendeződésével reagál erre, hogy külső erőstül is létrejöjjön az egyensúly - vagy szétesik a test.

Kicsit nekem is fura volt ezt az önmagára hivatkozást feloldani és megérteni a fizika alapjait, de valójában szerintem abból kell kiindulni, hogy mind az erő, mind a nyugalom olyan alapfogalmak, amelyeket nemigen sikerült még tovább definiálni, annyira beleszülettünk. Pl. kb. a földfelszínt tekintjük nyugalomban lévőnek, aztán tudományunkkal rájövünk, hogy az sem az, de arra is igazak a Newton-törvények, csak iteratív módon ki kell terjesztenünk a nyugalomban lét, illetve az inerciarendszer fogalmát egyre elvontabb vonatkoztatási rendszerekre. Valójában inerciarendszerek léteznek (és végtelen sok van belőlük), de egyetlen létező testhez sem köthetők.

7-es válaszban értelmeztem neked nyelvtanilag. Max a wikis megfogalmazás furcsa/pongyola.

Newton I: mi történik egy IR-ben

IR: IR definíciója

Nincs körkörös hivatkozás, csak fura a megfogalmazás.

#8-as jól írta, ez egy összefüggés, oda-vissza kötelező kapcsolat, két irányból megfogalmazva.

Például: Ha felkapcsolom a lámpát, világít. Csak akkor világít a lámpa, ha felkapcsolom. Egy feltétel kötelezően meghatároz egy eseményt, és az esemény csak akkor következik be, ha ez a feltétel adott. Ha inerciarendszer (stb), akkor a test (..) megtartja a mozgásállapotát. Csak akkor tartja meg, ha inerciarendszer. Nincs ezzel gond. :)

Az egyenesnek tudtommal létezik defincíója. Ez pl. a görbült térben is működik és használható. Ugyanígy a sebességhez az időt és hosszt sem érzem, hogy túl kellene tagozni, egyik esetben sem zavar be a relatív voltuk.

De lehet, hogy csak én nem értem még mindig a problémát. :)