Ez nem körkörös hivatkozás?

Nem. Értsd nagyjából így:

Ha egy testre nem hat erő, akkor nyugalomban van, egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

Ha egy testre látszólag nem hat erő, egészen pontosan nem tudunk rábökni egy testre, hogy na, ez hatott volna a mi testünkre, azaz nincs interakcióból származó erő, mégis, amikor leírjuk a kis koordináta-rendszerünkből a test mozgását, azt látjuk, hogy az nincs nyugalomban, és nem is egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor vakarhatjuk a fejünket. Ilyenkor arról van szó, hogy a testre ún. inerciaerők hatnak. Más néven tehetetlenségi erők, vagy képzetes erők, vagy pseudo erők. És ilyen inerciaerők akkor lépnek fel, ha a koordinátarendszerünk nem inerciarendszer.

Szóval Newton I. úgy is felfogható, hogy ha nincs semmilyen erő (vagy azok eredője nulla), tekintet nélkül az erő jellegére, akkor nyugalom van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgás.

Ha nincs interakcióból származó erő, mégis gyorsul a vizsgált testünk, akkor a mozgását nem inerciarendszerből írjuk le.

Inerciarendszer az a rendszer, ahol ha nincsenek konkrét interakcióból származó erők, akkor nyugalom van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgás - azaz nincsenek inerciaerők.

Kb ennyi a történet.

@9: Ömm nem, nagyon nem csak megismételtem a kérdésben leírt dolgokat, hanem sokkal bővebb szempontok alapján elmagyaráztam.

Newton I. nem egy definícióból következik. Newton I. megfigyelésekből következik. Az inerciarendszer definíciója pedig különválasztja azokat a koordináta-rendszereket, amikben hatnak inerciaerők és ahol nem hatnak.

Ez utóbbi koordináta rendszerekben csak kölcsönhatásból származó erők fognak hatni. Az előbbiekben nem csak kölcsönhatásból származó erők. Newton I úgy amúgy mellesleg mindkét esetben igaz, mivel valójában Newton I. törvénye azt mondja ki, hogy ha leteszel valamit _bárhová_, akkor az ott is marad, feltéve ha nem hatnak rá erők.

Newton I csak akkor korlátozható inerciarendszerekre, ha kikötjük, hogy a testre ható erők alatt csak kölcsönhatásból származó erőket értünk.