Hogy lehetséges az, hogy az univerzumunk létrehozó ősrobbanás után a tágulás mértéke meghaladta a fénysebességet?

Eppen, mivel az embernek nincs erzekszerve erzekelni a teret, ezert nehez megerteni a ter fogalmat.

Ugyanigy vagyunk a kavantumelmelettel is. Mi "kozep meretuek" vagyunk. Az univerzumban vannak oriasi meretek -pld a csillagok - amiknek a nagysagat keptelenek vagyunk elkepzelni, mert a mi erzekelheto vilagunkban nincsenek ilyen meretek. Ugyanigy a roppant kicsi mereteket, es az o mukodesuket sem tudjuk tenylegesen elkepzelni, mert soha nem tapasztalunk olyasmit, hogy valami pld itt is van meg ugyanakkor ott is van. Az evolucio olyan dolgok erzekeleset fejlesztette ki nalunk, ami itt, a foldon a tulelesunkhoz es a fejlodesunkhoz szukseges.

Vannak fizikai, „anyagi” létezők. Mondjuk a klasszikus fizikában egy darab kő vagy zsiráf, a kvantumfizikában meg protonok, elektronok, fotonok, azaz részecskék, meg abból felépülő struktúrák. Az anyagi létezőknek vannak tulajdonságai. A kőnek, zsiráfnak van pl. színe, formája, hőmérséklete, tömege, térfogata, stb… A részecskéknek is van tömege, töltése, spinje stb… Illetve vannak a ezeknek a tulajdonságoknak valamiféle absztrakt viszonyrendszere, ami alapján számszerűsíthetőek ezek az értékek, pl. ami még megnevezhetőbb az a hőmérséklet esetén a Celsius-skála.

A pozíció, helyzet szintén az anyagi létezők tulajdonsága, aminek az absztrakt viszonyrendszere a tér. A tér mondja meg, hogy az egyes tényleges vagy lehetséges pozíciók milyen viszonyban állnak egymással, pl. egy háromszög szögeinek mennyi az összege, hány egyenes húzható két pont között, stb… Így magának a térnek is vannak tulajdonságai.

Röviden a tér nem más, mint az anyagok pozíciójának viszonyrendszerét leíró absztrakt matematikai modell. Így az a kérdés, hogy mi a tér anyag, az kicsit olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy mi a Celsius-skála – nem a hőmérő, hanem a Celsius-skála – anyaga, vagy hétköznapibb példákkal, mi a piros szín anyaga, a március anyaga, a tőzsdeindex anyaga, a kisszekunkd anyaga, a tárgyas ragozás anyaga.

#11> mivel az embernek nincs erzekszerve erzekelni a teret

Nincs hát, hiszen a tér egy absztrakt fogalom. Viszont a tér által leírt tulajdonságokat látjuk, látunk rövid, hosszú, kicsi, nagy, merőleges, párhuzamos dolgokat a világban…

Hol az ellentmondas?

A ter LETEZIK, akkor is, ha SZAMUNKRA absztrakt fogalom.

#13: Az, hogy „páratlan” nem érzékelheted, lévén az egy absztrakt fogalom. Maximum dolgokat érzékelhetsz – láthatsz, tapinthatsz –, amikben a páratlanság, mint jelleg megmutatkozik, de igazából az, amit érzékelsz, az nem a páratlanság, hanem kövek, almák, emberek stb… A tárgyas igeragozást sem érzékelheted, maximum láthatsz leírva, hallhatsz kimondva szavakat, mondatokat, amikben a tárgyas igeragozás, mint fogalom megnyilvánul. Azt, hogy kisszekund, szintén nem érzékelheted. Érzékelhetsz különböző frekvenciájú hangokat, amire a kisszekund fogalma ráillik.

Ugyanígy a teret sem érzékelheted, lévén az az anyag egy tulajdonságának absztrakt viszonyrendszere. Viszont azt, amiben mindez megnyilvánul azt érzékelheted, és több érzékszerveddel érzékeled is. Látsz méreteket, távolságokat, szögeket, formákat; hallasz innen, onnan jövő, közeli, távoli hangokat; tapinthatsz kicsi, nagy, éles, sima dolgokat. A tér létezik, de úgy létezik, mint ezekből az érzékelésekből összeálló fogalmi keret, modell, és nem úgy, mint önmagában érzékelhető valami.

Ez nem nézőpont, szemlélet, így nem is emberközpontúság vagy nem emberközpontúság kérdése. Én sajnálom, ha nem érted az anyagi létező, a tulajdonság és az absztrakt viszonyrendszer fogalmát, de azért teszek még egy kísérletet, hogy megértsd, miről beszélek.

Fizikai, anyagi szempontból az emberek azok, akik léteznek (ez van analógiában az anyaggal). Az, hogy valaki apa, anya, gyerek, az nem anyagi természetű fogalom, hanem az emberek – amúgy jelen analógiában relatív – tulajdonsága (ez van analógiában a pozícióval, amit láthatsz, esetleg hallasz, tapinthatsz, de akár közvetett módon is érzékelhetsz –, amit az határoz meg, hogy ki kit nemzett, szült, fogadott örökbe stb… Ugyan ezt közvetlen módon nem tudjuk érzékelni. (Nem látunk, hallunk, tapintunk közvetlenül sem életkort, sem DNS-t) Viszont közvetett módon meg tudjuk ismerni ezt a tulajdonságot, pl. abból, ahogy megszólítják egymást az emberek (az egyik apának hívja a másikat, a másik meg lányomnak hívja az egyiket). Ezek tulajdonságok.

A „rokonsági kapcsolatrendszer” meg ezeknek a nemző/szülő/leszármazott tulajdonságoknak a viszonyrendszere – ez áll analógiában a térrel, ami meg a pozíciók, helyek viszonyrendszere –, egy modell, egy ember által alkotott fogalmi keret, ami azt írja le, hogy az lányom férje az én menyem, az apám testvérének a fia az én unokatestvérem, a testvérem gyereke az én unokaöcsém. Ez egy viszonyrendszer, amit fogalomként az ember alkotott, hogy a szülőség/leszármazottság egymáshoz való viszonyait le tudja írni.

Ez a viszonyrendszer is jellemezhető tulajdonságokkal (pl. valaki egyke, valaki elvált, valaki nagycsaládos), de ezek szintén fogalmi természetűek. Mivel ezek ember alkotta fogalmak, nem anyagok, nem tulajdonságok, így érzékszervekkel nem csak gyakorlatilag, hanem elméletileg sem érzékelhetőek, nem önmagukban léteznek, hanem mi hoztuk létre őket gondolati síkon. Ha belecsöppensz egy lakodalomba, csak az embereket fogod látni. Ha nagyon fülelsz, akkor azt is fogod érzékszervekkel – a füleddel – érzékelni, hogy ezeknek az embereknek mik a tulajdonságai, hallod, hogy valaki azt mondja, hogy „fiam, kérd fel táncolni a nagymamát”. De azt, hogy „rokonsági kapcsolatrendszer” érzékszervekkel nem fogod érzékelni, nem fogod látni, hallani, tapintani, hogy „jé, itt látok egy ilyen és ilyen jellegű rokonsági kapcsolatrendszert”, és nincs olyan érzékszerv, amivel ezt érzékelni lehetne. Maximum abból, amit hallasz – hogy ki kit hogy hív – meg tudod alkotni, létre tudod hozni a fejedben a számodra ismeretlen család rokoni viszonyrendszerét.

Le is tudod rajzolni a családfát, amit már látni is lehet, de amit látsz, az nem maga a rokonsági viszonyrendszer, hanem annak valamiféle szimbolikus ábrázolása. Ha jön egy idegen létforma, ahol merőben más a szaporodás módja, ő is látni fogja az általad lerajzolt családfát, de a rokonsági kapcsolatrendszer fogalmát nem fogja látni. A családfa nem a rokonsági kapcsolatrendszer maga, hanem csak annak a leírása.

Ha jol ertem, azt mondod, hogy

van az anyagi valosag

annak vannak tulajdonsagai

a tulajdonsagok kozott felallithato egy (vagy tobb) viszonyrendszer

---- es hogy sem ezek a tulajdonsagok sem a kozottul levo viszonyrendszer nem olyan dolgok, amik erzekszervekkel erzekelhetoek lennenek.

En nem errol beszelek.

Az emberi agy kepes ezekkel a rendszerekkel foglalkozni. De vannak olyan dolgok, amiket az agy sem tud relevansan feldolgozni, MERT AZ EVOLUCIO SORAN NEM VOLT RA SZUKSEG.

Az "ezrzekeles" szot csak a mondanivalom konnyebb megertese celjabol hasznaltam - de ugy tunik nem ertem el vele a celom.

> Az "ezrzekeles" szot csak a mondanivalom konnyebb megertese celjabol hasznaltam

Te egészen pontosan az „érzékszerv” szót használtad. Az érzékszerv meg olyan szerv, amiben valamilyen fizikai kölcsönhatás révén indukálódik inger, és továbbítódik az agyba.

> De vannak olyan dolgok, amiket az agy sem tud relevansan feldolgozni, MERT AZ EVOLUCIO SORAN NEM VOLT RA SZUKSEG.

Egészen pontosan akkor most mit is akarsz mondani, ami bármilyen módon releváns a kérdések szempontjából?

Én azt hiszem, kapisgálom, mire gondol és nem hülyeség.

Konkrétan nem csak laikusok, ismert fizikusok is felvetették a gondolatot, hogy esetleg van a fizikának egy olyan szintje, aminek felfogására az emberi agy már képtelen lesz.

És akkor a megalkotására is.

Ami nem jelenti feltétlenül, hogy nem is lesz megalkotva.

Legfeljebb olyan MI által, ami túl tud lépni a saját tervezőinek képességein.

En szeretem ezt a kis filmet. Segithet a ter megerteseben, de foleg az ido relativitasanak megerteseben.

https://www.youtube.com/watch?v=FUt71SFE8xY