Mit jelent a vakcina hatékonysága?

Ekkora százalékban véd meg a megbetegedéstől.

A súlyos tünetektől nagyobb arányban, a kórházba kerüléstől még nagyobban, a haláltól pedig ennél is jobban.

Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy fogsz egy csomó önként jelentkezőt, a példa kedvéért mondjuk 20 000 embert, lehetőleg minél véletlenszerűbb módon kettéosztod őket, a felüknek oltást adsz, a másik felüknek placebót. Aztán x hónap során időközönként tesztelgetve azt találod, hogy az x hónap eltelte után, abból a 10 000 emberből, aki placebót kapott, mondjuk 200 ember Covid-tesztje lett pozitív, abból a csoportból meg, aki hatóanyagot tartalmazó oltást kapott, abból a várható 200 helyett csak 10 vagy 42 vagy 60 vagy 100 ember tesztje lett pozitív. Tehát a hatóanyagot tartalmazó oltás az emberek 95/79/70/50%-át megvédte. Nyilván megvan ennek aztán a statisztikai háttere, hatósági kritériumrendszere, ami alapján ennél azért egy kicsit bonyolultabb a dolog, de az elv kb. ez.

Aztán hogy a hatóanyagot tartalmazó oltás ellenére megbetegedettek közül hánynak lesz súlyos tünete, hány ember hal bele, az már más tészta, egy 50%-os hatékonyságú vakcina is lehet, hogy 80%-ban akadályozza meg a súlyos tüneteket, vagy 90%-kal csökkenti a elhalálozás esélyét, de ennek a megméréséhez már több adat is kell, hogy az eredmény a tényleges hatást, és ne a véletlenszerűséget mutassa. Hiszen ha az előző bekezdésben írt kísérletet 100–100 emberrel végzed el, akkor lehet az egyik csoportban 5 megbetegedést találsz, a másikban 1-et, de lehet a különbség csak a véletlenszerűségből fakad, másik 100–100 embernél meg 6 és 5 lesz a megbetegedések száma.

#4

Ha jól tudom ez a bizonyos 3-as fázis.

Amióta több millió embert beoltottak, azóta egyes források szerint a visszajelzéseket is figyelembe veszik.

Itt van egy táblázta, ahol összehasonlítáják a vakcinák hatásosságát különböző erősségű tünetek ellen:

[link]

Látszik, hogy a legtöbb vakcina a súlyosabb tünetek ellen közel 100% cvédettséget nyújt.

#4

Alapvetően egyet értek a válasszal, de az egyik részben nem vagyok biztos hogy igaz:

" lehetőleg minél véletlenszerűbb módon kettéosztod őket"

Nem néztem utána, de szerintem törekednek arra, hogy minél reprezentatívabb legyen a két csoport a vizsgált társadalmi csoprtra, illetve hogy egymástól a releváns dolgokban ne különbözzenek nagyon. Nyilván nem volna szerencsés, ha például a kezelt csoport átlagéletkora 40 év, a kontroll csoproté meg 60 év volna (persze ennek random beosztásnál is kicsi az esélye, de előfordulhat). Persze ezen belül fontos a véletlenszerű beosztás.