Mi lehet az oka a vírus élőlény-specifitásának (növényi, állati vírus, bakteriofág stb.)?

Mert a vírusok nagyon könnyen variálódnak: például mutációt szenved egy olyan fehérjéjük, amellyel korábban egy pázsitfű sejtjéhez tudtak kapcsolódni. Ekkor ennek a vírusnak a sokasodása leromlik...kivéve, ha fel tudja használni ezt a mutációt. Például ha van a közelben egy sás, és tud a sejtjeihez kapcsolódni, akkor van esélye azon terjedni. És innentől már egy új növény lett az ő specifikus gazdája.

Az eukarióta DNS-polimeráz rendelkezik javító funkcióval is, rossz bázis beépülésének esetére. A vírusok ilyesmire nem képesek, ezért variálódnak annyira könnyedén.

Az első választ kiegészíteném azzal, hogy azért a gazda specificitás a gazdán (gazdákon) is múlik. A vírus a gazda sejtfelszíni molekuláihoz kötődve jut be a sejtbe (legalábbis a legtöbb csoportban). Ha az a típusú molekula, amihez kötődve a vírus bejut, jelentősen eltér a rokonfajok között, akkor szűk lesz a vírus gazdáinak köre (host range), de ha lassú az evolúciója, nem tér el jelentősen a különböző fajokban, akkor tág. (Persze erre a vírus is visszahathat: ha jelentős halálozást okoz, akkor erős a szelekciós nyomás arra, hogy ez a bizonyos fehérje megváltozzon.)

Példáu az influenza vírusok közül egyesek akár elég távoli rokon fajokat is meg tud fertőzni (sertésinfluenza, madárinfluenza). Persze a fertőzés hatékonyságában is lehetnek különbségek.

Ha az a kérdés, hogy az élőlények nagy csoportjainak (baktérium, növény, állat) miért vannak eltérő vírusaik, az a sejtek felépítésének alapvető különbségével magyarázható.

Az állati setjeknek nincs sejtfaluk, itt a membrán fehérjéihez kötődve tud bejutni a vírus (gyakran úgy, hogy endocitózist vált ki, amit a baktérium és növényi setjek nem szoktak).

A baktérium és a növényi sejteknek van sejtfluk, de a növényeké sokkal vastagabb, erősebb. Ezért míg a bakteriofágok többsége gyakorlatilag átfúrja a sejtfalat, és a sejtbe fecskendzei az örökítőanyagát, addig a növények vírusai csak sérüléseken keresztül tudnak bejutni a gazdasejtekbe. Azaz a különböző csoportokban teljesen eltérő stratégia szükséges a bejutáshoz.

Linket is akartam küldeni:

[link]

Illetve a növényeknél ha a vírus bejutott egy sejtbe, arról más sejtekre tud terjedni a plazmahidakon (plazmodezmákon) keresztül.