Miért hibás azt mondani, hogy az oltások és korlátozó intézkedések úgymond evolúciós nyomást gyakorolnak a vírusokra?

Miért okos bedobni egy témát és csak a téged támogató oldalt meghallgatni, az ellenvéleményt büntetni?

Vagy épp ellenkezőleg. Ha nem válaszol senki akkor abból levonod a következtetést, hogy nem lehet mellette érvelni?

Szerencsére nem fejtettem ki az álláspontomat. Kíváncsian várom, hogy le leszek-e pontozva, avagy nem.

A kérdésben két dologról van szó. Oltások és korlátozó intézkedések.

- az oltások esetében létrejöhetnek olyan vírusmutációk, amik jobban elviselik az oltás által kiváltott immunhatásokat. Pl. az oltott személyben kifejlődött antitestek nem kapcsolódnak hozzájuk. Ezek a mutációk jobban fognak szaporodni és jobban fognak terjedni, mint az alapvariáns. Mondhatjuk, hogy a víruspopuláció az oltás által gyakorolt "evolúciós nyomás" hatására változott meg.

- más a helyzet a korlátozó intézkedésekkel (kontaktusok számának csökkentése, távolságtartás, maszkviselés) kapcsolatban. Mert mi kellene ahhoz, hogy egy mutáció sikeresebben átjusson a nem találkozó, egymással távolságot tartó, maszkot viselő emberek közötti aknazáron? Pl. csökkentenie kellene azt a cseppméretet, ami kilégzéskor elhagyja a fertőzöttet. Aminósavak cseréjével (ami a valóságben megfigyelt mutáció) ez megoldhatatlan. A vírus nem tudja megtenni a módosulás első olyan evolúciós lépését, ami előnyt jelentene a korlátozó intézkedésekkel szemben. Ezért a korlátozó intézkedések nem válogatnak a vírusok között, nem hoznak létre evolúciós nyomást.

#5

1. Az eredeti és a mutáns verzió között elehet közvetlen versengés is, hiszen ugyanazokat a sejttípusokat támadják meg, és nyilván ha mindkettő pont ugynaazt a sejtet fertőzi meg, akkor az adott verzió kevesebb másolatot tud létrehozni.

2. Ez nem egy bináris dolog. Valószínűleg az oltás által kialakított immunválasz hat a mutáns verzióra is, legfeljebb kisebb mértékben (ezt a dél-afrikai variánsnál ki is mutatták). Ez azonban jelenthet lyan szelekciós előnyt, aminek határása elterjed a víurs.

3. Bár a koronavírusnál azért szerencsére ez talán kevésbé szempont (annyira azért szerencsére nem magasa a halálozási rátája, hogy ez jelentős tényező legyen), de amúgy az is számíthat, hogy ha az egyik verzióban elhunyak a (fogékony) emberek, azt a másik már értelemszerűen nem tudja megfertőzni.

#4-es

"Ok, van egy mutáns, ami az oltás ellenére fertőz és az oltás gátolja az alapvírus terjedését. De ez csak akkor gyorsítja a mutáns terjedését a normál verzióhoz képest, ha egymással összeférhetetlenek. Azaz, ha a normál által fertőzött immunválasza meggátolná a mutánsét is, míg az oltás nem vagy tévedek?"

Az én okfejtésem csak odáig tartott, hogy az egyes variációk ARÁNYA változik meg a víruspopulációban. Az én szóértelmezésem szerint ez már önmagában is szelekciós nyomás.

Ellenben nézzük egy gondolatkisérletben, amit Te felvetettél: Ha a normál változat által kiváltott immunválasz meggátolja a mutáns szaporodását a szervezetben, akkor az úgy működne, mint egy újfajta "eredetiváltozatvédőoltás" a mutánssal szemben. Ha kizárólag az eredeti variánsra ható védőoltással csökkentenénk az "eredetiváltozatvédőoltások" számát, akkor az valóban abszolut létszámelőnyt jelentene a mutánsoknak.

De ez csak gondolatkisérlet, mert nem szeretnénk "eredetiváltozatvédőoltást" kapni a "mellékhatásai" miatt. De ettől függetlenül nem tévedtél, ez így működne.

#8

Az alaphelyzet az, hogy be kell oltani annyi embert, amennyit csak lehet. Ha kevesebb a beteg, kevesebb a vírusszaporodás, így kisebb a valószínűsége a génhibáknak vagyis az új mutációk keletkezésének.

Ha ettől eltekintünk és azt mondjuk, hogy azért nem oltunk tömegeket, hogy az eredeti vírus immunizáljon, akkor azzal több hiba van:

- az eredeti vírus is sokkal több halálozást okoz, mint egy oltás

- a nem veszélyeztetett betegek jelentős része is szenved a betegség alatt

- mostanában kezdik mondani, hogy a gyógyultak egyharmadánál hosszasan elhúzódik a gyengeség vagy zavarodottság, stb...

- úgy tűnik, hogy az oltások minden mutáció esetében legalább részleges védelmet jelentenek.

Ha minden oltást beadunk, akkor a veszélyeztetettek és a sokat mozgó dolgozók közül csak akkor lehet választani, ha a veszélyeztetetteket teljesen el lehetne szigetelni a fertőzéstől. Ez nálunk sem és szinte sehol máshol nem sikerült.

Ahogy krwkco írta: minél több ember van beoltva, annál kisebb az esélye egy mutáns megjelenésének, legyen az akár ellenálló a vakcinákkal szemben.

Talán annyival tudnám kiegészíteni, hogy ezt főleg a teljes vakcináció segíti, ha kétoltásos vakcinából csak az egyiket adják be (mint ahogy például Angilában is csinálták, és nálunk si tervezték, vagy talán még most is tervezik), akkor csak részleges védettség alakul ki, ami tényleg okozhat ilyen irányú szelekciót. Ugyanakkor jelenleg a kevés vakcina miatt muszáj valamilyen kompromisszumot kötni.