Mennyi az esélye annak, hogy egy hasonló aszteroida mint a Chicxulub ami felelős volt a dinoszauruszok kihalásáért, ma is becsapódjon a Földbe és kitörli az emberiséget?
Meg ha ilyen méretű aszteroida fenyegetne, hogy tudnánk elkerülni a becsapódást vagy esélytelen?
És milyen faj létezne utánunk mint kezdetben voltak a dinoszauruszok majd utána az emberek, létezhet, hogy egy teljesen új faj alakul majd ki?
Hogy történne a becsapódás utáni időszak ha pl.nem pont a becsapódás közelében laksz?
Az esély mindig fennáll. Olyan tizen-párezer évente várható akkora, ami már a civilizációnkat nagyon randán leamortizálhatja. A dinós méretű ritkábban, de ahogy telik az idő a saccperkábé 60-65 millió éve történt óta, úgy az esély egyre nő.
"ha ilyen méretű aszteroida fenyegetne, hogy tudnánk elkerülni a becsapódást"
Ha akkor vesszük észre, amikor már rövid időn belül bejön, esélytelen.
Ha évekkel előre észleljük, esetlegesen még korábbi pályakörén, akkor a mai technikával el tudnánk érni olyan minimális pályaváltoztatást, hogy sok idő múlva az eltérés már elég, hogy mellénk lőjön. Erre van sokféle terv, mind esélyes. Közeli robbantás, évekig tartó tolás hajtóművel, napvitorlás megoldások, gravitációs vontatás stb.
"És milyen faj létezne utánunk"
Ezt lehetetlen megtippelni. Teljesen más körülmények esetén totál eltérő irányba mehet az evolúció.
A patkány például egy jó esélyes faj a fejlődésre. Ügyes túlélő, szervezett csoportokban él, értelmes és elég specializálatlan, meglehetősen hasonlít a mi emlős-ősünkre.
Az emberiség önmagától fog kihalni.
Éppen azon okból kifolyólag, aminek okán nem jelent veszélyt egy aszteroida sem a föld élővilágára.
A technika ez az ok.
Ha elég messze lennel a becsapodastol hogy ne öljön meg rögtön, nagyon durva földmozgasok, vulkan kitöresek, szököárak es legköri jellenségek(extrém viharok) követnék gondolom.
Ha ezt is tul elned a legköri oxigén megritkulna a tűzek miatt, plusz a rengeteg füst es por.
Ezutan jönne az ökoszisztema összeomlasa es a por miatt lehülne a föld.
Nem tudom hogy egy földalatti bunkerbe, szerencsevel lenne-e esely a túlélésre? Néhány év utan talan lehetne növényeket termeszteni.
Nehéz megmondani szerintem.
Nagyon csekély erőhatással le lehetne téríteni a pályájáról. Már ha volna mit.
Több évtized mélységig előre látunk minden veszélyt jelentő objektumot, 2100-ra meg az emberiség úgy is dob egy hátast.
bármikor megtörténhet , ugyanis az égbolt mintegy 3-5%-ra van rálátásunk, ennyit tudnak folyamatosan figyelni(pénzhiány miatt)ami pedig a Nap felől jön az teljes vak folt.
az emlősök, patkánynál nagyobb méretűek teljesen eltűnnek a vegetáció , kampó ,az óceánok cunami formájában 4x 5x megkerülik a földet és gondolhatod mi marad utánuk.
talán ha jó időben ahogy fentebb írták ,legalább 30-50 évvel előbb észlelnénk akkor talán eltéríthetnénk de csak ha a tömege meg a sebessége relatív kezelhető mértékű a mi számunkra, mert ha túlságosan nagy akkor szerintem csak néznénk mint hal a szatyorban.
úgyhogy tartós tejet már ne vegyél :)
Az emberiség csak egy módon élhet túl egy ilyen bazi nagy csapást.
ha az űrállomáson pont akkor csaj is van.
6: Bocsáss meg, de butaságokat állítasz. A túlélés egy hasonló katasztrófa esetén nem az egyedek méretétől, hanem más dolgoktól függ.
Az észlelés ma már az égbolt teljes egészére vonatkozik. Rádiótávcsövek pásztázzák a világűrt minden időpillanatban.
Nem, hogy 30-50 évvel előbb, de elég lenne egyetlen évnyi közelségbe kerülnie egy aszteroidának ahhoz, hogy időben eltéríthessük. Ha az égitest átmérője nem nagyobb mint 3-400 méter, akkor semmitől nem kell tartanunk. A sebessége úgy kb. 70-80 000 km/h max. Egy ekkora méretű objektumot könnyen el tud téríteni az ember a ma rendelkezésre álló technológiával, de lézerrel akár fel is szeletelheti.
Gondot a kisbolygó méretű, vagy annál nagyobb aszteroidák jelentenének, de azok megjelenése sem lenne végzetes. Az észlelés ma már olyan mélységű, hogy kellene az objektumnak legalább tíz, de inkább húsz év, hogy ideérjen.
Megemlítem a voyager I-et, az talán úgy 1977 óta söpör kb. 50 000 Km/h-val és csak most nemrég lépett ki a naprendszerünkből.
Voyager - 1
Sebessége 61200 km/h, távolsága a Naptól 2017 augusztusában 139 csillagászati egység (21 milliárd km). A Voyager–1 az úgynevezett „stagnálási zónán” halad keresztül, amiben a napszél és a csillagközi gáz keveredik. Ezt a Naprendszer határvidékének tekintik.
9#
fogalmad sincs arról amiről beszélsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!