Mi miatt annyira sűrű a Vénusz légköre?

Valószínűleg a Vénusz alapból vastagabb légkörrel rendelkezett, mint a Föld. Hogy volt-e igazi élhető korszaka, az kérdéses.

Ott a fő gond az, hogy a bolygó szénkészletének nagy része a légkörben van kötve és nem a talajban, ásványokban. Ez a napközellel és a sűrű CO2 légkörrel produkál ilyen élhetetlen kemencét.

Igen, a Földre is várhat hasonló sors. Léptékben kisebb, távolabb is vagyunk meg a légkör is kevesebb. Szerintem az összes tenger elpárolgása sem tudna ugyanolyan vastag légkört, mint a vénuszi.

Sok száz fokos kazán nem lesz, de az élet komplett kihalásához elegendő lehet.

#3 Válaszadó! Nem értek veled egyet.

A CaCO3 <=> CaO + CO2 reakció kezdő hőmérséklete 1 atmoszféra nyomáson 1086°K. (813°C)

/ A nyomás növekedésével a reakció kezdő hőmérséklete is emelkedik. /

Forrás: Sziklavári - Mihalik Elméleti , Kohászattan Példatár egyetemi jegyzet.

"Valószínűleg a Vénusz alapból vastagabb légkörrel rendelkezett, mint a Föld."

Az a furcsa, hogy talán pont fordítva, a Föld rendelkezett régen hasonló légkörrel, mint a Vénusz. Aztán később másfelé kanyarodott a két bolygó fejlődése.

"The early Earth during the Hadean eon is believed by most scientists to have had a Venus-like atmosphere, with roughly 100 bar of CO2 and a surface temperature of 230 °C, and possibly even sulfuric acid clouds, until about 4.0 billion years ago, by which time plate tectonics were in full force and together with the early water oceans, removed the CO2 and sulfur from the atmosphere"

[link]

"a Vénusz szilárd anyagai kerülnek bele a légkörébe"

Inkább azt mondanám, a szilárd "anyagai" nem kötnek meg annyi gázt, mint itt a földön.

Kicsit elgondolkodtam: Hol van egy bolygón 800°C fölötti hőmérséklet?

- Mélyen a felszín alatt.

Ha a bolygó felszíne melegszik, a karbonát bomlás zónái is feljebb tolódnak. beáll egyensúlyba egy magasabb szinten, vagy öngerjesztő folyamattá válik az nagyon sok dologtól függ.

Vannak alacsonyabb hőmérsékleten bomló karbonátok is.

Itt egy diagram:

[link]

Egy régi tankönyvemből való ( Szegedi - Dr. Sziklavári Kohászati Folyamatok Metallurgiája )

Nem mind. Valamennyi kalcium-karbonát még van a felszínen, és a felszín közelében. Talán még magnezit is. A légkör vastag, és majdnem szén-dioxidból áll, tehát magas a széndioxid parciális nyomása. Ez gátolja a bomlási reakciót.

Gugli tipp: Le Chatelier Braun elv.