Az óriásbolygók magja miért szilárd?

egyrészt a több tízezer fokot nem éri el. néhány ezer fok.

másrészt az, hogy egy anyag milyen halmazállapotú, az nem csak a hőmérséklettől függ, hanem a nyomástól is. ha a nyomás nő, akkor a rendszer a szilárd irányába tolódik el, ha csökken, akkor a gáz irányába.

harmadrészt a folyékony halmazállapot csak bizonyos hőmérsékletek között létezik, egy adott hőmérséklet alatt már nincs folyadék, a szilárd egyből gázzá válik, illetve egy adott hőmérséklet fölött szintén.

az óriásbolygók magjában akkora a nyomás, hogy a hőmérséklet dacára az anyag szilárd formában létezik. egyébként a föld magja is szilárd, pedig kb. 6000 fokos.

Amúgy az a magas hőmérsékletű szilárd állapot ezen a nyomáson nagyon másmilyen anyagot jelent, mint amit hétköznap megszoktunk.

A hidrogén úgy viselkedik, mint amit a fémektől megszoktunk, rácsszerkezete van, a vas meg sok más anyag például meg éppen egy képlékeny-szilárd állapotban van, nem tisztán rácsszerkezet, valami kristályrács-amorf keverék.

Gondolom a kvázikristályok is gyakoriak ilyen helyzetben.

"Nem kellenne annak megolvadnia?"

Épp te írtad, hogy a nyomás is nő. Példaképpen itt a víz állapotdiagramja. Megfelelően nagy nyomáson például több száz Celsius fokon is lehet szilárd, vagyis jég. (Ábra jobb felső része.)

[link]