Mitől mutálódik egy vírus?

Pontatlanul másolódik.

Ami életképesebbé válik az nyer, amelyik nem az meg veszít.

Amitől minden más élőlény is: a pontatlan másolástól, kisebb részben a természetes eróziótól (magyarul: kopás, törés, stb).

Csak a fejlettebb élőlényekben 50 mechanizmus dolgozik ez ellen.

A vírusok pedig a jó szerencsében bíznak.

Amitől minden genetikai állománnyal rendelkező sejt is.

Kémiai vagy fizikai, pl. sugárzási behatásra történő hiba a szaporító génmásolás közben.

Mint amikor fogsz egy nyomtatott oldalt, azt lefénymásolod, majd a másolatot másolod le, aztán azt másolod...

Egy idő után már olvasható sem lesz az eredeti szöveg, annyi kis hiba, változás történik a sok másolással.

Hát még akkor, ha közben gyűröd, szakítod is.

Csak a vírus a laptól annyiban különbözik, hogy ha nagy ritkán szerencséje van, jobb lesz.

Mintha egy ezres bankjegyet másolnál, aztán másolási hiba miatt működő tízezres lenne belőle.

Valójában minden másolás hibázással járhat.

Hibáztak a szerzetesek, amikor a kódexeket másolták.

Hibázik a fénymásoló (vagy a szkenner), amikor dokumentumot másolsz.

Valójában még a számítógép is hibázhat, amikor egy file-t átmásol, de ez elég ritka.

A vírusok is másolással szaporodnak, úgyhogy hibázhat az a bigyó, ami a vírust másolja.

Amúgy a hibázás nem feltétlenül mindig ugyanakkora. Azt, hogy egy másoló dolog mennyit hibázik, meg lehet mérni. Példúl meg lehet mérni, hogy egy szerzetes teszem azt átlag 10 oldalanként ír el egy szót, mert mondjuk egy 1000 oldalas kódexben 100 hiba van.

A fénymásoló nem szavakat ír el, hanem mondjuk fekete képpont helyett fehéret észlel (vagy fordítva), de azt is meg lehet mérni, hogy laponként átlag mennyit.

És a vírust is meg lehet mérni, hogy hány vírus másolatra átlag hány mutáció jut.

Természetesen a hibázás mértékét le lehet csökkenteni. Ha a kódexet átnézi egy másik szerezetes, akkor kijavíthatja a hibákat, de mivel a javító is hibázhat, ezért lehet hogy benne marad egy pár hiba. Ha például a javító szerzetes a hibák 90%-át megtalálja, akkor az 1000 oldalas kódexben 100 helyett csak 10 hiba lesz (90-et megtalál). Ha ráküldünk még egy javító szerezetest, akkor már csak 1 hiba marad, mert a második szerzetes megtalál 9-et.

A számítógépek például azért másolják a file-okat nagyon pontosan, mert nagyon magyfokú ellenőrzés van beépítve. Ezt te nem látod külön folyamatnak, ez a másolás része, de amikor egy file-t másolsz, az nagyrészt hibajavítás/ellenőrzés. (De ettől még nagyon-nagyon ritkán megeshet, hogy a másolat eltér az eredetitől egy-két bitben, ami pl egy filmet vagy egy zenét abszolút nem zavar.)

A vírusok egy részében is van hibajavítás, ezek a vírusok kevésbé mutálódnak. Viszont a vírusok esetében nem éri meg hosszas hibajavítással szöszölni, mert az nagyon lelassítja a másolást, és egy gyorsabban másoló változat jobban elterjed. Ezt úgy képzeld el, mint amikor ketten esznek egy tálból: amelyik gyorsabban eszik, annak több jut a közösből, mint amelyik megfontoltan harapdál. A vírusok számára az ember a "közös kaja", amelyik gyorsabban tud szaporodni, az több emberre jut át ugyanannyi idő alatt, azaz "eleszi" az áldozatokat a lassabb elől. (A mi emberi szemszögünkből ez egy gyorsan terjedő variáns lesz.) Tehát ha ugyanannyak a vírusnak kialakul egy gyorsabb és egy lassabb variánsa, akkor a gyorsabb fog elterjedni, és végső soron az lesz az egyeduralkodó.

Természetesen a kapkodásnak ára is van, mivel a legtöbb mutáció rossz, azaz selejtes vírust termel. Viszont ha a kapkodás (és a selejt) ellenére még mindig sok a jó vírus, akkor a vírus számára minden rendben van. A probléma akkor van, amikor már olyan nagy a kapkodás, hogy szinte minden vírusmásolatra jut egy hiba, azaz mind selejt. Úgyhogy a vírusok valójában ebben a keskeny sávban egyensúlyoznak, némelyik gyorsabban másol de sok selejetet termel, némelyik - vírus mértékkel mérve - lassabb, de kevés selejtet csinál. A covid az úgy kb középen van.

Na de ha a mutáció rossz, akkor miért baj? A legtöbb mutáció rossz, de néha, nagy ritkán jó mutáció is megjelenik (mármint jó a vírus számára). Mondjuk egy olyan változat, ami egy kicsit jobban el tud bújni az immunrendszer elől. A jó mutáció megjelenése nem úgy ritka, hogy fixen tízévente egy, hanem mondjuk minden ezermilliárd vírusra jut egy "jó" mutáció. Tehát minél több a vírus a világban, azaz minél többen betegek, annál több jó mutációnak van esélye létrejönni. Emiatt aztán amíg a járvány globálisan felívelő szakaszban van, addig egyre több ilyen, a vírus számára jobb, azaz gyorsabban-jobban terjedő mutációról fogunk hallani.

(Megnyugtatásul egy megjegyzés: a vírus számára az a legjobb, ha olyan csekélyek a tünetek, hogy az ember alig veszi észre. Pont azért, mert a vírus terjedése függ az ember rá adott válaszától, és az erős tünetekkel jobban elszigeteli magát a beteg, tehát végeredményben kevésbé terjeszt. Ezért hosszú, evolúciós távon a covidból is azok a verziók fognak elterjedni, amik alig okoznak tünetet, mert azokra az ember nem fog karanténozással reagálni. Csak azt sajnos mi nem tudjuk kivárni.)

A SIV (a HIV őse, majmokat fertőz) enyhébb betegséget okoz nekik, mint nekünk egy influenza.

Nem túl félelmetes betegség.

Na de ott volt ideje alkalmazkodni.

A mutáció hiba a vírus szaporodása során. A mutáció az evolúció kulcsa.

Az evolúció nem egyedekben, hanem generációkban gondolkodik. A vírusnál ez iszonyú gyorsan történik, az életképtelen egyedek elhullanak, azok viszont amelyek tudnak alkalmazkodni a dinamikusan változó körülményekhez, behatásokhoz tovább élnek és szaporodnak. Pl. kórházakban így jöttek létre a "szuperbaktériumok" amik ellenállnak a hagyományos antibiotikumoknak.

A mutáció nem feltétlenül csak másolási hibára vezethető vissza.

A mutáció alkalmazkodási kisérlet eredménye is lehet.