Miben különbözik a szénatom és a szén 12-es izotópja?

Az izotóp definíciója nem az, amit írsz. Izotópok az azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok. Más szavakkal egymás izotópjai azok az atomok, amelyek rendszáma azonos, a tömegszáma pedig különbözik.

Például a szén 12-es izotópja azért 12-es izotóp, mert 12 a tömegszáma. A tömegszám a protonok és neutronok számának összege. A 12-es szén izotóp így 6 protont és 6 neutront tartalmaz. A 14-es szén izotóp ugyanúgy 6 protont tartalmaz, de a neutronok száma már 8. Ennek a moláris tömege is cca 14g/mol lesz.

"hogy ez 3*10^23-on proton és ugyanennyi neutron együttes tömege, igaz?

ma 21:58"

Nem, ez 6x6x10^23db proton és 6x6x10^23 neutron ( meg néni elektron ) együttes tömege.

@1:

1 molban kb. 6*10^23 részecske van, bárminek egy moljáról beszélünk. 1 mol 12-es szénizotóp így kb. 6*10^23 12-es szénatomot tartalmaz, ami kb. 3,6*10^24-en protont és ugyanennyi neutront jelent - atomonként hatot-hatot.

"akkor meg a nemesgázokra vonatkozó kijelentés nem lenne igaz."

Erre a kijelentésre gondolsz?...:

"a nemesgázokon kívül egyik atom sem található meg a természetben elemi formában, így a szénatom sem, csak vegyületeiben, izotópokként."

Mert nem is igaz. A természetben megtalálható a szén, elemi állapotban is. Amivel milliók tömik telente a kányhájukat, az a szén elemi szén, vagy legalábbis minőségtől, kortól függően, de nagy mértékben tartalmaz elemi szenet. A feketeszénnek kb. 95-98%-a tiszta elemi szén. A gyémánt közel 100%-os elemi szénből áll.

De a szénen kivül is van, pl. az arany. És ha az elemi molekulákat is ideszámoljuk, akkor pl. a hidrogén, oxigén, nitrogén gázok is.

@7: Semmi gond, kérdezz nyugodtan bármennyit, szerintrm a lehető legjobb dolog, hogy van igényed a megértésre :)

A elektronburoknak nincs köze az izotópokhoz. Amikor izotópokról beszélünk, akkor csak és kizárólag az atommagot vesszük figyelembe. Teljesen mindegy ezért, hogy az adott atom elemi formában van jelen, ionosban, vagy valami vegyületben, mindegy mi történik az elektronburkán, az is mindegy, hogy egyáltalán van-e elektronburka, vagy rég elhagyta, nem számít. Csak az atommag számít.

A periódusos rendszerben egy elemet a rendszáma határoz meg. Ha azt mondjuk, egy atommagban két proton van, az mindig hélium, ha hat proton, az mindig szén stb stb. Minden egyes elem atommagjának van viszont több verziója, úgy értve, hogy az adott protonszámhoz több különféle neutronszám tartozhat. Így egy konkrét atommag-verziót mindig izotópnak fogunk hívni. Ez csak egy elnevezési szokás. Az izotópokat pedig a tömegszám (ami NEM egyenlő a moláris tömeggel) alapján nevezzük el. A tömegszám a protonok és neutronok számának összege.

Pl van a hélium. Úgy mellesleg nemesgáz, de ezzel most nem kell törődnünk, csaknaz atommagra koncentrálunk. Ha azt mondjuk, hélium, így simán, akkor az lehet mindegyik atommag verziója, azaz izotópja az elemnek. Ha konkretizálni akarjuk az atommag verziót, azt mondjuk pl hogy hélium-4, akkor ez már egy konkrét izotóp. 2 proton, 2 neutron. Ha azt mondjuk, hélium-3, az is: 2 proton, 1 neutron.

Szóval ha az atommag egy konkrét proton és neutron számára gondolunk, akkor azt mondjuk, xy elem ilyen meg ilyen izotópja. Ennyi a titok.

De kérdezz teljesen nyugodtan, ha nem világos :)

Még annyit, hogy bármely izotópja egy atomnak ugyanazokat a kémiai tulajdonságokat mutatja*, ugyanazon vegyületeket képes létrehozni (persze ha elég hosszú az élettartama hozzá). A természetben is tipikusan többféle izotópja található meg egy atomnak. Ha azt mondod, elemi szématom, az lehet szén-12, de lehet más is nyugodtan, lehet pl szén-14. Ha azt mondod, szén-dioxid, ott is lehet a szén az szén-14. Mert amikor elemi formáról beszélünk, vagy bármilyen kémiai kötésben létrejött formáról, pl egy molekuláról, mint a szén-dioxid, akkor meg az azommag nem érdekel minket, csak az elektronburokra (és az elektronburok révén kialakuló kötésekre) koncentrálunk. Pont fordítva, mint amikor meg izotópokról beszélünk.

* = bizonyos mértékig kivétel a hidrogén, de ezen a szinten ezzel nem nagyon kell törődni.