A Földnek a gyűrűjéből keletkezett a Hold?

"Na de gyűrűi nem csak a gázbolygóknak van?"

Bárminek lehet, csak a gázbolygók elég nagyok ahhoz, hogy elegendő anyagot gyűjtsenek be hozzá és elég távoli pályán tudják keringetni ahhoz, hogy ne potyogjon le hamar a légkör szélében fékeződve.

A naprendszerünkben is azért csak azoknak van, mert azoknak maradt meg elég sokáig és pótlódik jobban, mint a kisebb bolygóknak.

Amúgy a gázbolygóink gyűrűi nagyrészt jégdarabokból állnak.

Azok a belső bolygóknál nem maradnának meg sokáig a Nap közelsége és hője miatt.

Szóval mondjuk ha a Szaturnusz a Mars pályáján járna, valószínűleg nem lenne gyűrűje, vagy legalábbis alig lenne.

A Hold úgy néz ki, hogy a Földet randán telibe verő objektum ütközése miatt jött létre, hatalmas mennyiségű képlékeny, olvadt kőzetet dobva a Föld körüli pályára. Az nem igazán olyan gyűrű volt, mint a gázbolygóinké, egy sokkal sűrűbb anyagkupac volt és viszonylag gyorsan gyűlhetett össze. Szóval valószínűleg elég kis hasonlósága volt a ma látható gyűrűkkel és elég rövid ideig.

A Haumea ezzel már a harmadik kisméretű égitest lett a Naprendszerben, amely gyűrűkkel rendelkezik, és megerősítette, hogy ez a jelenség nem korlátozódik csak a nagy gázbolygókra, sőt. Az első két felfedezés két speciális égitest, a Chariklo és Chiron nevű kentaurok körül történt: ezek az apró, 200 km körüli kisbolygók a külső Naprendszerből sodródtak be a Szaturnusz és Uránusz közötti térségbe. A Haumea azonban egy nagyságrenddel nagyobb náluk, holdjai is vannak, és teljesen máshol, a Neptunuszon túl kering. A felfedezés azt vetíti előre, hogy a gyűrűk könnyebben létrejöhetnek a kis égitestek, kisbolygók és törpebolygók között, mint azt eddig gondoltuk.

"Csillagászati hírportál"

Magyar kutatók is részt vettek a felfedezésben, Piszkéstetőről.