A műholdak milyen irányban keringenek a Föld körül?

Így van, vannak, amik az egynlítő felett keringenek. Vannak egészen más pályán keringők is, de az úgy nem igaz, hogy a hosszúsági körökkle párhuzamosan, annál kcisit "bonyolultabb" pályán.

A parányi fénypontok pedig műholdak, vagy jobb napokon esetleg a nemzetközi űrállomást láthatod, de a műhold gyakoribb.

Olyan pályán keringenek, amilyenre felküldik őket..

A geostancionáris műholdak a Föld keringésével megyegyező sebességgel haladnak, így olyannak tűnik, mintha egy helyben állnának fölöttünk.

Ekkora távolságból csak pontszerűnek látszanak, hiszen egy kézitávcsővel nem láthatunk többtíz kilométeres távolságból mindössze párméteres tárgyakat.

A nap fényét tükrözik vissza (ami nagyon erős, a földön is használjuk pl. vészjelzésre), csak ezt látjuk belőlük.

Ha az égen áthaladó műhold fénye periodikusan kialszik és felerősödik, akkor forgó műhold lehet, úgy tükrözi a nap sugarait.

A NASA oldalán élőben követhetjük, éppen hol jár többek között az ISS.

"milyen pontosan az a ,,bonyolultabb" pálya?"

Valójában a pálya maga nem bonyulult. (Gondolom ezért is írta idézőjelbe a válaszoló.)

(Bocs, előre szólok, hogy a következő rész "okoskodónak" tűnhet, ha ezeket a dolgokat már tudod, ezesetben ugord át. :) )

Alapvetően minden műhold kör vagy ellipszis alakú pályán kering a Föld körül és igaziból az, hogy milyen pályán keringhetnek teljesen független attól, hogy a Föld merről merre forog*, hol vannak a sarkai, stb-stb.

Tehát maga a műhold nem tudja, hogy hol az egyenlítő, hol vannak a hosszúsági körök és az se nagyon érdekli, hogy az alatta lévő bolygó forog e vagy sem. Ő csak kering körbe-körbe. :)

Namost ha van egy műhold, ami un. poláris pályán kering, tehát a déli is az északi sark felett is elmegy keringés közben, az egy teljesen egyszerű kör/ellipszis pályán kering, viszont(!) a Föld ugyebár forog alatta, így semmiképp se tud a hosszúsági körökkel párhuzamosan menni.

Az ilyen műholdakat általában térképezésre és hasonlókra szokták használni, mert ahogy kering és közben forog alatta a Föld úgy sok-sok keringés alatt az egész Földet "végigpásztázza". Ezt elég nehéz lenne írásban elmagyarázni (pedig amúgy nem bonyolult), de szerencsére találtam róla videót:

[link]

jobb felső sarokban találod a videót.

Tehát maga a pálya nem bonyolult, de ha a mi (földi emberek) szemszögünkből nézzük mondjuk egy térképen:

[link]

nna akkor máris annak tűnik. :)

---

kegészítés:

* persze _teljesen_ azért nem mindegy, hogy merre forog a Föld, pl. a kilövés miatt (vannak pályák, amikre elég nehéz kilőni egy műholdat).

Azért jó mert nagy területi lefedettség.Távközlésben használják leginkább

Mivel egyhelyben van nincs az a probléma a Földön,hogy megszakad a vétel.

3db egymástól 120° távolságra elhelyezett geostacinárius távközlési műholddal a Föld bármely két pontja között kapcsolat léthesíthető.

miért jó az, ha (...) mindig ugyanafelett a terület felett vannak?

Mert így nem kell folyton forgatgatni a parabola a antennádat. Tudod az milyen fárasztó?:)

Egyébként előttem lévőnek ment a pont, ő adta a korrekt választ. :)

(kiegészítés: pl. több meteorológiai műhold is ilyen pályán kering.)