Miért nem elég ha beoltják a veszélyeztetett csoportokat és azokat akik kérik a vakcinát a korlátozások feloldásához?

8/ azokra ezt lehet mondani:

- "Egyik vakcina sem 100%-os hatásfokú."

- "A nem veszélyeztetett is kerülhet olyan súlyos állapotba a vírustól, hogy kórházban kelljen ápolni."

Ez annyira ritka és kevés embert érint, hogy bármi egyéb esetnek is megfelel és nem csak a covidnak, és van lehetőség, mint bármilyen egyéb szokásos esetben is kórházba kerülni. Ettől még fölösleges átoltani egy országot, egész országokat és szinte a világot.

- "Az jelenleg utópisztikusnak tűnő cél az oltással a járvány teljes elfojtása lenne, és nem csak a kezelhető szinten tatása. Ehhez elvileg 60-70%-os átoltottság kellene."

Ez nem válaszolja meg a kérdést, kikerüli. A kérdés, hogy a járvány teljes elfojtása kell-e egyáltalán, vagy elegendő-e csak a veszélyezettetek oltása is? Az hogy 100% és mindenkit oltanak, vagy csak 60-70%-ot az ugyanannak egy változata. Ha elég a kevesebb ember oltása, a kevés veszélyeztetetté, akkor a teljes járvány elfojtás is indokolatlan. A logika szerint legalábbis. Veszélyeztetettek lehetnek saccra 20-30%, az kevesebb, mint a 60-70%.

- "Jelenleg nincs tervben, hogy bárkit is beoltanának, aki nem kéri. Szóval ilyen szempontból a kérdésben megfogalmazott állítás minimum csúsztatás. Még, ha a magas átoltási célszám értelmezhető úgy is, hogy próbálják rátukmálni az emberekre az oltást."

Ezzel lényegében egyet is értek. Vélhetően a kérdező előrevetített lehetőségek miatt kérdezte, de jelenleg nem áll fent mindenki beoltása. Viszont a védelmet is a veszélyeztetettekre kellett volna fókuszálni, és nem a tejes népességre mint a korlátozások is történtek. Az lett volna a jobb, bár tény, hogy utólag könnyebb kitalálni fél és egy év távlatában dolgokat, mint a járvány elején, amikor mindenkit váratlanul ért. Talán a korlátozások általánosítása miatt kérdezte a kérdező. Talán. Akkor van némi jogosultsága a kérdésnek.

+1, Személyes vélemény, de szerintem nincs az a hülye kormány, amely fenntartaná a korlátozásokat, ha a veszélyeztetett korcsoport átoltása után a halálesetek száma tényleg beesik a béka segge alá.

ma 09:30

Privát üzenet

Hasznos számodra ez a válasz?

4/11 anonim ***** válasza:

49%

Mert azt akarják, hogy vége legyen a járványnak. Nem lehet minden veszélyeztetettet beoltani.

"Állítólag"

Állítólag nagyanyám egy szatír volt.

Elsőként érdemes talán azt szem előtt tartani, hogy nem csak halálos áldozatai vannak a járványnak. Nyilván rájuk gondolunk elsősorban, de az egészségügy működése szempontjából nagyon nem lényegtelen a kritikus, súlyos, kórházi ápolásra szorulók aránya sem. A gazdaság szempontjából meg még a közepes tüneteket mutató megbetegedések száma sem lényegtelen, illetve az, hogy mennyi időre esnek ki az emberek a munkából. Oké, hogy túlélik, de vannak más aspektusai is egy járványnak, mint a halálozási ráta.

Most hirtelen mélyebb elemzést nem találtam, csak egy relatíve kisebb mintán való vizsgálódást. Ott 81% volt az enyhébb tüneteket mutatók vagy tünetmentesek aránya, 14% a súlyos esetek aránya, 5% a kritikus esetek száma, amiből 3% a halálozás. Egy másik kutatás azt mutatja, hogy a 60-79 éves korosztályban a tünetmentes, illetve enyhe esetek aránya 5% alatti, az esetek fele súlyos, 10%-ban kritikus. De a 40-59 éves korosztályban is 10% alatti a tünetmentesek, enyhe tünetesek aránya, 75%-ban közepesek a tünetek, 15%-ban súlyos vagy kritikus esetek vannak.

Ennek tükrében érdemes azon elgondolkodni, hogy kik is a veszélyeztetett korosztály, és pontosan milyen veszélytől is veszélyeztetettek. Mert itt általában a halálozásra szoktuk gondolni, de nem csak az van a pakliban.

(Amúgy ha egyszerűen csak a 60 éven felülieket számítjuk veszélyeztetettnek, akkor látni kell, hogy ők a népesség 27%-ról beszélünk. A 40-59 éves korosztály a népesség 29%-át teszi ki, ha csak a felüknek van krónikus betegsége, akár csak egy magas vérnyomás, akkor mindjárt a népesség több, mint 40%-át simán be lehet sorolni a veszélyeztetettek közé.)

~ ~ ~

A dolog másik oldala az az, hogy a vakcinák mondjuk kb. 90%-os hatásfokúak (van jobb, van rosszabb ennél). Nem tudom, hogy az emberek mekkora hányada az, aki ilyen-olyan egészségügyi okokból nem oltható, ettől most nagyvonalúan tekintsünk el. Viszont ha csak 20% az, aki elutasítja az oltást, akkor máris az emberek kb. 30%-a nincs védve. És oké, lehet azt mondani, hogy aki nem adatja be az oltást, az magára vessen, vállalja a konzekvenciát, de ha megbetegszik, akkor a családtagjai azért elvárják és megkövetelik, hogy ugyan vigyék be a kórházba, gyógyítsák meg, ha tudják. Az egészségügy nem teheti szét a kezét, hogy „tetszett volna beoltatni magát”.

Ha az átoltottság általános, akkor a vírus reprodukciós rátája szépen csökkenni fog, magától csökkenni fog az napi új megbetegedések száma, nyilván kisebb kiugrásokkal, gócpontokkal, de általánosságban csökkenni fog. Ha viszont csak a veszélyeztetett korosztályt oltjuk, az a nem veszélyeztetett korosztályban nem fogja csökkenteni a vírus reprodukciós rátáját. Lehet, hogy ebben a korosztályban jóval kisebb lesz a halálozási arány, de a vírus szépen telíti az egész népességet. Azok, akik a 30%-os, ilyen-olyan okból nem védettek, de a veszélyeztetett korosztályba tartoznak, azok – vagy azoknak a rokonai – ennek annyira nem fognak örülni.

~ ~ ~

Nézzük meg kicsit Magyarországot december közepén. (Előre szólok, hogy erősen kerekíteni fogok.) Akkortájt a népesség 3%-a esett át a fertőzésen. A kórházban ápoltak száma kb. 8000 volt, az aktív esetek száma kb. majdnem 200 ezer volt, tehát az aktív esetek kb. 4%-a kórházi ápolásra szorult. Ez nagyjából egybecseng a fentiekkel. A napi új fertőzöttek száma 4000-4500 körül volt átlagosan.

Ugye tudjuk, hogy hosszútávú immunitás nem alakul ki. Azt is látjuk, hogy ennek a betegségnek nincs olyan szezonális jellege, mint az influenzának. Ha nem szab semmi gátat a járványnak, akkor nyilván előbb utóbb el fogunk jutni addig, hogy mindenki megfertőződik… Aztán újra, majd újra. Ha mindenki csak kétszer fertőződik meg évente, akkor az napi 50 000 fertőzöttet jelent. Tehát a fenti számokat meg lehet szorozni kb. 10-zel. Az 80 000 kórházban ápoltat jelentene. Oké, csakhogy Magyarországon van kb. 70 000 kórházi ágy.

Még ha ez a 80 000-et sikerülne is a veszélyeztetett korosztály oltásával negyedelni, akkor is 20 000 kórházban ápolttal lehet számolni, és nem hullámszerűen, hanem folyamatosan. Bírni fogja ezt az egészségügy? Már így a második hullámban is recsegett-ropogott a rendszer. Ebből vagy az lesz, hogy aki bár potenciálisan meggyógyulhatna, az is meghal a megfelelő kórházi ellátás hiányában, vagy más betegségekben halnak meg majd többen a megfelelő kórházi ellátás hiányában.

Arról nem is beszélve, hogy nyilván lesz egy csomó ember, aki éppen fertőzötten kerül a kórházba, meg az orvosok, nővérek, látogatók jelentős része is tünetmentes beteg, de beteg lesz. Az sem éppen tetszetős, ha valaki pont akkor kapja el a vírust, mikor éppen amúgy is leterhelt az immunrendszere az aktuális betegsége, illetve a kórházi beavatkozás miatt. Mindjárt veszélyeztetettek lesznek hirtelen 20-30-40 évesek is. A kórházi fertőzések így is elég problémát okoznak, nem biztos, hogy jó rátenni hat lapáttal.

~ ~ ~

Nézzük meg egy kicsit máshogy. Ha mindenki kétszer kapja el a vírust és csak a felüknek vannak komolyabb, de akár otthon kezelhető tünetei, viszont munkaképtelen, és csak két hétig lábadozik, akkor is az tetemes munkaóraszám. Pluszban az eddigi betegszabadsághoz hozzáadódóan. A munkaidő 7-8%-a egyszerűen pluszban kiesik. Ennek is van azért komoly gazdasági következménye.

~ ~ ~

Szóval az, hogy szabadjára eresztjük a járványt, az nem pusztán a halálos áldozatok száma miatt lenne katasztrofális, sok más okból is az lenne. Márpedig ha nincsenek se kijárási korlátozások, és nincsenek nagy arányban beoltottak, akkor szabadjára engedtük a járványt. Oké, hogy nem lesz annyi közvetlen halálos áldozata, de súlyos következményei igen. És akkor mindjárt úgy szól a kérdés, hogy ezeket a súlyos következményeket választjuk, a teljes népesség jelentős átoltottságát választjuk, vagy a kijárási korlátozást…