Mit jelentenek az "impulzus" és "impulzusmomentum" fogalmak? egyszerű, való életbeli példát tudna mondani ezekre?

Az impulzus=lendület. Ez egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség, p-vel vagy I-vel jelölik, mértékegysége N*s (Newton szekundum), kiszámolni úgy lehet, hogy az adott test tömegét megszorzod a sebességével.

Az erőlökés egyenlő a tömegpont impulzusának megváltozásával, tehát nem ugyan az a kettő, de van összefüggés, az erőlökést egy idő szerinti integrállal lehet kiszámolni.

Ami még fontos, hogy ahogy van energiamegmaradás, úgy impulzusmegmaradás is (Két tömegpont összimpulzusa a kölcsönhatás(ütközés) során állandó marad), a Newton-inga egy tökéletes példa erre. Az impulzusok vektoriálisan összeadhatók.

Példa(impulzusmegmaradás):

1) ha kilépsz a csónakból a partra, akkor a csónak veled ellenkező irányba fog elmozdulni (úgy, hogy I1=I2, különböző ellenállásokat persze figyelmen kívül hagyjuk és fontos, hogy a NAGYSÁGUK az egyenlő, irányuk ellentétes)

2) rakéta hajtás: nekünk ezen a módon mutatták be. Egy szódásszifont felfüggesztettek vízszintesen egy vezetékre úgy, hogy elmozdulni tudjon, függöny akasztó karikát használtak. Beleraktak egy patront, kiszúrták szöggel, a kiáramló szén-dioxid előre hajtotta a "rakétát", jó gyors volt, otthon azért NE PRÓBÁLD KI (máshol se), esetleg kérd meg a fizikatanárt, hogy mutassa be. Az űrrakéták is ezen elv alapján működnek, a finompozícionálásra, amikor csatlakoznak pl űrállomáshoz, ha jól tudom szimpla O2-t használnak.

Impulzusmomentum=perdület. Ez pedig egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség. Számolni úgy tudod, hogy tehetetlenségi nyomaték*szögsebesség, jele N. Úgy is lehet számolni, hogy N=rxp (vektoriális szorzás), p a lendület, r pedig a tengelytől mért helyvektor. A perdület megmaradás is egy létező jelenség.

Hamár lendületnél szó volt az erőlökésről, itt megemlíteném, hogy a forgatónyomaték tölti itt be azt a szerepet, vagyis a forgatónyomaték az impulzusmomentum változási gyorsaságát adja meg, ha a perdületet idő szerint deriválod, a forgatónyomatékot kapod.

Példa: ezt nekünk úgy mutatták be, hogy egy hallgatót ráültettek egy forgószékre, megpörgettek egy biciklikereket, kezébe adták függőlegesen, nem történt semmi, de ha a függőleges helyzetből kibillentette egyik, vagy másik irányba, akkor a forgószék is forogni kezdett egyik vagy másik irányba.

Dr. Stépán Gábor tanította ezeket nekem, remélem jól emlékszem rájuk(a legjobb oktató, aki valaha tanított, tudása is nagy, nagyon jófej is). Ha jól tudom, youtube-n is fent vannak az előadásai, akkor valószínűleg ez a kísérlet is(a székes, impulzusnál nem rémlik, hogy nála lett volna valami, de "rakéta hajtás kísérlet"-re biztos dob valamit a youtube), illetve a bme videotoriumon biztos, hogy fent vannak, de azt nem tudom, hogy az mindenki számára elérhető-e, vagy kellett hozzá egyetemi bejelentkezés. Dinamika a tárgy címe, ha a videót keresnéd, szerintem viszonylag az elején vettük, de 13-14 van összesen, belepörgetsz, meglátod, miről beszél.

Kicsit sok lett, remélem azért sikerült segítenem. Ha kérdésed lenne még, írj nyugodtan, igyekszem figyelni, de viszonylag ritkán járok fel ide. BÚÉK mindenkinek.