Az immunrendszer hol és hogyan tárolja azt, hogy hogyan kell védekezni a különböző vírusok ellen? És meddig?

Gimis bioszból kiindulva:

Ha fertőzés éri a szervezetet, akkor bizonyos sejtek darabjaira bontják (mondjuk az adott virust) és körbecipelik a szervezetben, hogy "nézzétek ezt kell megölni"

Majd jönnek azok a sejtek, akik képesek az új vírus részeit lebontani, ártalmatlanítani. Jónéhány belepusztul, meg amúgy sem élnek túl sokáig, de néhány "veterán" elvonul a nyirokszervekbe (lép, mandulák, nyirokcsomók) és éli nyugdíjas éveit. Ő egy memória sejt, aki majd akkor fogja emlékeztetni a többieket a helyes ellenanyagra, amikor ismét ugyanaz vagy hasonló kórokozó támadja meg a szervezetet. Ezen alapszanak az oltások.

Az, hogy hogyan mutálódik a vírus nem mindegy. Van hogy különböző törzsekre egyaránt hasznos egyetlen ellenanyag. Attól függ, hogy melyik alkatrésze ellen van a szervezetnek fegyvere, és melyik alkatrész más a mutánsban. (Ezt megismételném a hol érdemes támadni a vírust kérdésre is)

A vírus "aktiválódása" szintén törzsre jellemző tulajdonság. Van amelyik évekig el van aktiválatlanul, van amelyik hónapokkal később, van amelyik már 24-48 órán belül is képes tünetet okozni.

Különben a Covid-19 oltás ha jól tudom nem a vírust (vagy valamely részét) tartalmazza, hanem azt az mRNS szálat, amely minden immunanyagtermelő sejt számára egyértelműen kódolja a vírus ellen használandó fehérje aminósavsorrendjét.

Ha úgy vesszük a receptet a gyógyszerhez.

"Az immunrendszer hol és hogyan tárolja azt, hogy hogyan kell védekezni a különböző vírusok ellen?"

Az immunsejtek receptorfehérjék segítségével ismerik fel a kórokozókat. (Pontosabban azoknak egyes molekuláit, az antigéneket.) Az adaptív (szerzett) immunrendszer (ez az, amelyik "tanul") működéséért a T és B nyiroksejtek felelnek. Ezekből egy csomó, a receptrofehérjéiben véletlenszerűen eltérő verzió jön létre folyamatosan, és azok maradnak meg, amelyek találkoznak idegen antigénnel. Ezek aktiválódnak, elszaporodnak és legyakják a kórokozókat. Egy érszük pedig tartósan megmarad, és a következő fertőzéskor azonnal aktiválódik (azaz elszaprodik, és kialakítja az immunválaszt). Ezeket nevezzük memóriasejteknek.

"És meddig?"

Röviden: attól függ. Egy csomó tényező befolyásolja, például a kórokozó típusa, illetve az immunválasz erőssége. Itt például néhány oltás esetében látható, mennyi idejű védettséget ad, pár évtől életfogytiglanig terjed a skála.

[link]

"A vírus milyen gyorsan aktiválódik a gazdatestben?"

Ahogy a 3. válaszoló leírta, ez vírustól függ. Lényegében a lappangási időről van szó. Ez a fertőzés és a tünetek megjelenése között eltelő idő. Ez pár naptól évekig terjedhet.

[link]

A COVID-19 esetén átlagosan kb. 5 nap a lappangási idő (de nagy a szórás).

"Továbbá, ha gyorsan mutálódik egy vírus, akkor tévedésből ráállhat a rendszer a korábbi már hatástalan védekezésre vagy azért ennél figyelmesebb??"

A védekezés módja nem változik meg attól, hogy más lett a vírus. Ha az antigén(ek), ami(ke)t az immunrendszer felismer nem változik/változnak meg jelentősen, akkor valószínűleg továbbra is kiváltja az immunválaszt, ha nem, akkor az új antigént is "meg kell tanulnia" felismerni az immunrendszernek.

"És mikor érdemes támadni, melyik pontján?"

Itt most az immunrendszerre vonatkozik a kérdés, vagy a gyógyszeres kezelésre?

Az immunrendszer egyrészt tud a sejteken kívül védekezni a vírussal szemben, másrészt a setjbe jutott kórokozókkal szemben is. Sejteken kívül elpusztíthatják őket a falósejtek, illetve a B-nyiroksejtek által termelt antitastek. Ugyanakkor a vírusok sejteken belül sokszorozódnak. Ebben az állapotban elsősorban a (citotoxikus) T-nyiroksejtek hatékonyak ellenük: ezek elpusztítják a vírusfertőzött sejtket.

A vírusellenes gyógyszerek vagy a vírusok sejtbe jutását szokták gátolni, vagy a vírusok specifikus sejten belüli folyamatait (például az RNS másolást).

"Ezek alapján melyik fajta oltást javasolt beadni?"

Azt, amelyik biztonságosnak és hatékonynak bizonyult a tesztek során. Ez bármelyik típussal elérhető, de az csak a tesztelésből derül ki, melyik vakcina lett ténylegesen jó.

#3

Alapvetően jó válasz, pár pontatlanság van benne, amit szerntem érdemes tisztázni:

"aki majd akkor fogja emlékeztetni a többieket a helyes ellenanyagra"

A memóriasejtek nem másokat emlkékeztetnek, hanem ők maguk szaporodnak el és alakítanak ki immunválaszt.

"Különben a Covid-19 oltás ha jól tudom nem a vírust (vagy valamely részét) tartalmazza, hanem azt az mRNS szálat, amely minden immunanyagtermelő sejt számára egyértelműen kódolja a vírus ellen használandó fehérje aminósavsorrendjét."

Valóban vannak már RNS alapú vakcinák is (a Pfizer vakcina, amit már használnak, ilyen), de - ahogy a kérdező belinkelte - fejlesztenek más elven működő vakcinákat is.

A bejuttatott mRNS nem a védekezéshez szükséges fehérjét kódolja, hanem a vírus egy, antigénként szolgáló fehérjéjét. Tehát ezzel az oltással nem az antigént juttatják be, hanem azt a test saját sejtjeivel termeltetik meg.