Honnan tudjuk, hogy az idő lineárisan telik?

> Honnan tudjuk, hogy az idő lineárisan telik?

Inkább a helyzet az, hogy az idő mértékegységét úgy határoztuk meg, hogy az független legyen az időbeli eltolásra. Nem az idő lineáris, hanem az időt határoztuk meg úgy, hogy alapvető elemi folyamtok lineárissá váljanak ebben a rendszerben. Ugye a másodperc úgy van definiálva, hogy „az alapállapotú ¹³³Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama”. Ez azért jó, mert ez tegnap is, holnap is egy olyan időegységet fog adni, amiben számos más fizikai folyamat is lineáris jelleget fog mutatni. Méghozzá egymással konzisztens módon.

Lehetne más módon is meghatározni azt, hogy mit tekintünk időegységnek, a kérdés az, hogy jó-e ez bármire is.

"ha ennek a folyamatnak megrövidül vagy meghosszabbodik az időtartama"

...Attól még maradhat lineáris.

Amúgy a mérés mindig összehasonlítás, szóval ha megváltozik valaminek az időtartama, azt milyen egységben érted, mihez képest? Lehet olyan nézőpont, amihez képest valóban megváltozik az időtartama, ilyenkor az időegység is igazodni fog a relativisztikus változáshoz.

Leginkább onnan, hogy ilyennek adtuk meg. És ennek alapján mérünk többek között egy rakás fizikai folyamatot.

Persze tehettük volna mondjuk exponenciálissá is. És akkor pokollá válna az életünk a sok számolástól, ha valami bonyolultabb folyamatot kívánunk elemezni. A linearitás annak bizonyítéka, hogy az ember nem ellensége önmagának.

Tegyük fel, hogy a dolgok történését egy képzeletbeli részecske, a flukton okozza. Ahhoz, hogy bármi történjen edott számú fluktonnak kell áthaladnia rajta, tehát amíg egy inga elbillen, amíg a szívedben a kis fehérjék összehúzodnak, és ezáltal dobban egyet a szíved, vagy amíg egy autó indexlámpájában kattan egyet a relé és felvillan a lámpa, ez mind kb ugyanannyi flukton áthaladását igényli.

Ha ez így lenne, akkor lehetséges lenne, hogy az idő össze-vissza teljen, mert mondjuk ha a bolygót épp egy sűrűbb fluktonmező éri el, akkor hirtelen minden gyorsabban telik. Csakhogy ezt ugye mi nem vesszük észre, hiszen a sűrűbb fluktonmezőben az inga is gyorsabban leng, a szív is gyorsabban ver és az indexlámpa is gyorsabban kattog, de mivel mi a világot az egymáshoz képesti történésekkel észleljük, ezért nem vesszük észre. (Ugye az időérzékünket is a fluktonok hajtanák, tehát az agyunknak az a része, ami észleli az eltelt időt, szintén begyorsulna. Mint ahogy bármilyen atomóra is begyorsulna.)

Magyarul ha a világ minden pontján pont ugyanolyan a fluktonok áramlása, az a világon belül élőknek megkülönböztethetetlen attól, hogy az idő egyenletesen telik. Csak egy külső szemlélő láthatná a különbséget.

Viszont ha megtörténne az, hogy a fluktonok néha máshogy haladnak a világ egy részén, az azt eredményezné, hogy a világ egy része mindenfée rendszer nélkül hol begyorsulna, hol lelalssulna hozzánk képest. Mondjuk pl valamelyik bolygó néha ugrana egy nagyot, és nem lehetne kiszámolni, hogy x idő múlva hol lesz. Nos, ilyet viszont soha nem láttunk se közel se távol, tehát vagy az van, hogy az idő egyenletesen telik, vagy pedig az, hogy a fluktonok mennyisége a teljes univerzumra nézve állandó. És ugye a két eset megkülönböztethetetlen, így egy olyan modell, ami az előbbit feltételezi, teljesen jól működik.