Ha lehoznánk egy liternyi anyagot egy fekete lyukból vagy neutroncsillagból a Földre, mi történne?

A fekete lyukból 1 liternyi az maga a fekete lyuk, szóval elég hatékony lenne.

Igen: beszívná a Földet.

A neutroncsillagból ennyi, az nem tudom, hány milliárd tonna, számold ki. Az beesne a Föld közepére, akár még a gravitációt is megnövelné, de ráadásul közben fel is robbanna, szóval durván szétverné a Földet elég nagy darabon, és esetleg még a pályáról is lelökné.

Nem, kettes, ne keverjük a dolgokat.

A fekete lyuk mérete minden esetben kisebb egy liternél.

Te az eseményhorizontról beszélsz, de azon belül nincsen semmi.

Ha idehoznánk a Tejút közepén levő 100 milliárd naptömegű fekete lyukat, valószínűleg az se lenne nagyobb egy liternél.

Az más kérdés, hogy simán beszívná az egész naprendszert.

Továbbra se pontos ebben a formában ez a liter fekete lyuk amiket írtok. Hogy van e liter vagy nincs. (Lejjebb kifejtem.)

Az addig rendbe van hogy a fekete lyuk az nem akkora mint az eseményhorizontja, hiszen az a saját eseményhorizontján belül van.

Ehhez még egy érdekesség, helyettem is megfogalmazták:

"

a fekete lyuk olyan égitest, mely nagy tömege ellenére elég kicsi, hogy elférjen az általa létrehozott eseményhorizonton belül. Ebben az esetben ugyanis az égitest minden pontja az eseményhorizonton belül van, tehát az eseményhorizonton kívülről nem látható. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a fekete lyuk mérete nem egy jól meghatározott mennyiség. Ezt illusztrálja a következő népszerű észrevétel. A gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának sugara egyenesen arányos a fekete lyuk tömegével. A klasszikus sűrűség fogalmunk ugyanakkor arányos a tömeggel és fordítottan arányos a térfogattal. Mivel a fekete lyuk térfogata az eseményhorizont sugarának köbével arányos, a sűrűség fordítottan arányos a tömeg négyzetével, vagyis minél nagyobb tömegű egy fekete lyuk, annál kisebb a sűrűsége. A galaxisok közepén található fekete lyukak sűrűsége összemérhető a víz sűrűségével.

"

[link]

Nem maga az eseményhorizont hanem maga a fekete lyuk mégis hogy mekkora, azt tulajdonképpen nem tudjuk. Ha a fizika törvényei szerint elvileg se sose lehet erről tudomásunk, akkor filozofikus kérdés egyáltalán az is, hogy létező tulajdonsága e a tényleges mérete.

Karl Schwarzschild volt aki az első aki (ráadásul a lövészárokba is ezt számolta) az általános relativitáselméletből egzakt megoldást adott egy pontforrás gravitációs terére. Hamarabb kiszámolta hogy lehetnek fekete lyukak mint, ahogy megfigyeltek volna ilyen objektumokat.

A róla elnevezett Schwarzschild metrikában zéró térfogata van a fekete lyukaknak és végtelen sűrűsége. Vannak azonban más megoldásai az

Einstein egyenleteknek ezek az úgynevezett fekete lyuk megoldások. Kijön vagy legalább 20 féle fekete lyuk is a diff. egyenletekből, ezek között van olyan is amelyikben még az eseményhorizonton belülről is ki lehet szabadulni. Ez nem azt jelenti, hogy ezek közül mind létezhet a valóságban is. Ez jobbára azon múlik hogy a világ melyik metrikát "választotta" és milyen egyéb paramétereket. A modellből ami kijön van egy halom függvénysereg, ezek közül egy a mi világunknak felel meg (ennyi a fénysebesség, ez a téridő metrikája stb).

A kérdés másik része egy része egy liter neutroncsillagról szól.

Nem tudok semmilyen elvi módszerről se amivel ezt ki lehetne vitelezni, hogy abból kivenni egy liternyit. Egy heggyel összemérhető tömege van csak egy kávéskanálnyinak is belőle, nem beszélve arról hogy ott ennek mekkora súlya van az erős gravitáció miatt.

A neutroncsillag egy hatalmas atommaghoz hasonlítható. "Ilyen" objektum kicsibe atommag méretbe létezhet, nagyobb méretbe pl egy liter vagy ember méretűbe a kvantummechanikai hatások miatt "szétspriccel", pár tíz km-es méretbe a gravitáció miatt marad egybe, nagyobb méretbe meg azért nem létezhet mert fekete lyukká roskad össze.

Szóval egy liternyi belőle az szétsugárzódna, erős röntgen, gamma meg neutronsugárzás formájában.

A fekete lyuk "idehozatala" elméletileg lehetséges, mivel az már egy stabil önmagában is létező objektum. Hogy mekkora is valójában egy fekete lyuk, az egyenlőre rejtély. Van a matematikai módszerekkel számolt fekete lyuk, aminek a mérete egzaktul nulla, és van egy csillagászati objektum, amire nagyjából ráillik a leírás, és a mérete nem egzaktul nulla. Meg tudjuk adni a tömegtől függő eseményhorizont nagyságát, de hogy azon belül mi van, az legalább 50 nobelt megérne.

A neutronanyag az már sokkal neccesebb lenne, mert ez az elfajult anyagforma csak egy neutroncsillag gravitációs satujában létezhet. Úgy keletkezik, hogy az óriási nyomás összeroppantja az atomot, és az elektronok a protonokkal egyesülve neutront hoznak létre. Ez egy magreakció, aminek az energiaigénye óriási, de a szupernovában, amikor keletkezik van erre is bőven energia. Mivel egy semleges neutron mérete százezrede egy hidrogénatom ( egy proton + egy elektron) méretének, a sűrűsége még ennek a köbe lesz. Egy liter neutronanyag kb tízezer-milliárd tonna tömegű, nagyjából annyi energia szabadulna fel, mintha egy ekkora tömegű hidrogénbombát robbantanának fel. Szóval ha a neutroncsillag gravitációs nyomásából kikerülne egyetlen liternyi neutronanyag is, úgy szétbaxná a Földet, mint kézigránát a kerti budit.

Film+ most megy a Csillagok között című film.

Pont a fekete lukakkal és az eseményhorizonttal foglalkoztak most benne.

Nincs jobb dolog, mint mikor lehetetlen (sőt, sok esetben ismeretlen) dolgokról hétköznapi stílusban és műveletekkel beszélünk. Ezért lehetséges, hogy sok ember felháborodik, hanem mutatnak neki személyesen egyet ilyesmit.

Hogy lássa azt az egy litert, a homogént (bármit is jelent számára), meg a többi. Mesés dolog, ahogy a földet szétvet, az idehozóját, amely a földhöz képes bakfitty se, azt bezzeg tiszteli, engedelmesen jön vele. Legközelebb egy kettőscsillaggal szeretnék beszélgetni.