Csillagnak lehet gyűrűje mint pl. a Szaturnuszé?

Nem tudunk gyűrűs csillagról.

Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük azokat a nukleáris folyamatokat, amelyek egy csillagban zajlanak.

A gyuru a Roche-hataron belul alakul ki, ahol szilard szatelit nem tud osszeallni az arapaly-erok szethuzo hatasa miatt.

A Nap eseteben (ami egy eleg atlagos csillag) ez kb. egymillio kilometer a kozepponttol, mikozben a Merkur, a legbelso bolygo is minimum 46 milllio kilometerre van tole. Ha lenne is gyuruje a Napnak, a korona mar reg felegette volna, ugyanis annak kiterjedese akar 13 millio kilometer is lehet a Nap felszine felett a homerseklete meg akar felmillio K.

Bár az előző válaszok is igazak de csak a gyűrűk "szokványos" Szaturnusz szerű értelmezésében.

Úgy is mondhatnánk hogy fősorozati csillag körül vékony és finom porból illetve jégkristályokból álló gyűrű alapesetben a csillagszél miatt nem lehetséges.

Viszont Tudni Illik:

- Már sikerült fotózni kialakulóban lévő "naprendszereket".

Ha úgy tetszik a kialakulóban lévő csillag körül egy por és kövekből álló gyűrű van. Jó nagy és sűrű, de mégiscsak gyűrű.

Addig amíg nem kezd el a csillag intenzíven sugározni ez meg is marad, addig nem fújja el a "napszél" onnan.

- Csillagok lopnak egymástól anyagot ilyenről is van már kép. Ilyenkor egy akkréciós korong van a lopós csillag körül.

(Csinál ilyet nem csak hagyományos fősorozati csillag hanem neutroncsillag illetve fly is.)

Ilyenkor is van "gyűrű" ami elég fényes is.

Persze végül robbanáshoz vezet a folyamat, de ez más kérdés.

Szia!

Miért ne lehetne?

Ez ugyanolyan gyakori a csillagok körül mint a bolygórendszerek.

Például a mi csillagunk, a mi napunk körül is van.

A Mars és a Jupiter bolygók között található, úgy hívják, hogy aszteroida öv.

Nem annyira tömör és látványos mint a Szaturnusz bolygóé, de azért ez is jól néz ki.

Egyrészt már írták a csillagrendszer keletkezésekor létrejövő korongot, bár az egy akkréciós korong, nem stabil gyűrű. (Az aszteroida öv viszont egy jó példa.)

[link]

Másrészt a Napnak is van még ilyen nagyon ritka és halvány korongja, amit fotózni is nehéz. Ennek a fénycsíkját szokták állatövi fénynek hívni.

"Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány."

[link]