Honnan tudjuk, hogy melyik irányba folyik az idő?

Ha visszafelé folyik az idö, ahogy elképzeled, akkor a végállapottal kezdödik minden? Képzeljem el, hogy elöbb létezett az általam ide beírt szöveg, és ennek eltünésével járó hullámok pattogtatják az ujjaimat? ez esetben hogy a fenébe van az, hogy elküldeni tudom amit leírtam, kitörölni meg nem, és akárhogy vizsgálom a dolgot nem tünnek el maguktól a betük.

De vehetjük pl. a biológiát is alapul. Legjobb példa a táplálkozás. Kiválasztok a gyomromba mindenféle molekulákat, azokat felöklendezem, összerágom csirkeszárnnyá, beteszem a sütöbe, majd höelvonással müködöképessé tehetö nyers húst állítok elö. A sütöböl kivéve ezeket különbözö vágasokkal összeillesztem, teletüzdelem "csak úgy" ott lévö csatakos tollakkal, majd vízbe mártom az egészet, hogy száraz legyen. Visszafolyatom a vért a nyakába, majd egy utolsó vágással életet lehelek bele, és elengedem, hogy hátrafelé rohangálhasson (hozzáteszem így nehezen tájékozódna, hacsak nem arra fordul a világ amerre megy, és az élettelen dolgok kitérnek az útjából). A sok hátrafele rohangálás közben székletadagok ugrálnak fel a végbelébe, amiket kukoricává alakítva kiköpköd, és mellé vizet hány. Ezt folytatva összemegy, valamilyen jedi erövel magára burkolja a tojáshéjat, alulról füti a tojó tyúkot, amíg az ki nem tágul annyira, hogy héjastól visszaugorhasson belé, és teljesen leépítse magát.

Természetesen mindezt ugyanott.

Logikus

viccet félretéve:

"Ha az idő visszafele folyásáról beszélünk, akkor már alapból nem is jöhet szóba, hogy valami nem ugyanott helyezkedik el."

Teljesen mindegy hogy az idö oda-, vagy visszafelé folyik. Mindkét esetben egyszer van minden valahol. Értelmetlen a mondat. Hacsak nem arra akarsz kilyukadni, hogy egyszer megtörtént a világ, lefolyt az idö elöre felé, és most ugyanannak a visszajátszását "éljük át". Ez esetben megint felhoznám a táplálkozás problémáját. Személy szerint elöbb vagyok éhes, és utána kell ürítenem. Sosem próbáltam még ennek megfordításával szendvicset készíteni.

Kérdező, továbbra is azt mondom, hogy a világ egy (számunkra felfoghatatlanul) végtelen folyamat, amiben ki szeretnél ragadni egy pár másodperces folyamatrészletet és arról bizonyítani, hogy melyik "irányba" halad. Nem lehet ezt abban az esetben megmondani, ha nincs mit mihez viszonyítani.

Az idő önmagában nem egy térbeli dimenzió. Nincs iránya.

TÉR + IDŐ amit együtt lehet vizsgálni. Itt viszont mindig lesz egy olyan "objektum"(tárgy, dolog) ami időben előbb volt és innentől kezdve tudod az "irányát".

Az idő amúgy sem más, mint emlékkép pillanat az agyadban.

Mi az idő? Tudsz vizsgálni a pillanatnál, időmomentumnál hosszabb dolgot a gyakorlatban? Elvileg nem, nem tudsz. Az észlelésed időhossza amit tudsz vizsgálni, az a leghosszabb időpillanat.

Nincs idő.

Mi az idő? Hogyan mérjük?

A természetben előforduló leggyorsabb, műszerekkel még érzékelhető periódikusan ismétlődő történés, az időváltozás, az idő, de nincs iránya.

Cézium 133, SI 1mp.

két külső elektronpálya periódusidejeinek különbsége és annak a ~9,192631770mrd szorosa az 1mp ha jól értelmezem. Nem értek hozzá.