Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Honnan tudom, hogy mikor fog...

Honnan tudom, hogy mikor fog hab képződni a reakcióknál (kémia)?

Figyelt kérdés

Tudom, mikor túl nagy a felületi feszültség, ezért a surfactant (szörfektens) csökkenteni igyekszik azt, az anyag felületének megnövelésével.

De mikor nagy a felületi feszültség?

Van erre valami képlet? Vagy csak a nagy entropia-igényű folyamatoknál keletkezik hab? Ez indukálná, hogy az irreverzibilis reakciók habot képeznek (ha oldódás történik, vagy folyékony közegben van a reakció)?

Csak folyadék közeg habozhat? Vagy esetleg valami ritka szilárd vagy légnemű gáz behabozzon, van ilyen?


Válaszaitokat köszönöm!!



2020. nov. 12. 19:15
 1/2 Z003 ***** válasza:
100%

Tudtommal nincs általános képlet hogy mikor mi fog habzani, de a tapasztalat segíthet megtippelni. Például vannak olyan molekula csoportok amikről általánosságban tudjuk hogy hajlamosak a habképzésre. De mondjuk azt is megfigyelhetjük hogy szerves reakcióknál ha lúgos a kémhatás valószínűleg habzani fog (főleg ha valami növényi származék feldolgozásáról van szó).


De például nemrég egy tri-nátrium izocianurát sav oldatot pároltam be és valamiér elkezdett habzani, de a mai napig ötletem sincs mitől kezdhetett habzani.


Arról hogy a nagy energia befektetést igénylő, vagy egyirányú reakciókra fixen jellemzőbb legyen a habképzés, én még nem hallottam, de nem is látok túl nagy összefüggést.

2020. nov. 12. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 sadam87 ***** válasza:
100%

"Tudom, mikor túl nagy a felületi feszültség"

Mármint akkor, ha kicsi az oldat felületi feszültsége. Ha nagy a felületi feszültség, akkor pont nem képződik hab.

Emellett nem árt, ha gáz fejlődik (illetve ha nem, akkor még esetleg a levegő és az oldat keveredése okozhat habképződést).

"ezért a surfactant (szörfektens) csökkenteni igyekszik azt, az anyag felületének megnövelésével."

A surfactant magyarul felületaktív anyag, azaz olyan anyag, ami csökkenti a felületi feszültséget. Nem a felület megnövelésével csökkenti a felületi feszültséget, hanem a felületi feszültség csökkenésének a következménye, hogy könnyebb nagyobb felületet létrehozni. (A felületi feszültség ugyebár egységnyi felület létrehozásához szükséges energia.)


"Vagy csak a nagy entropia-igényű folyamatoknál keletkezik hab?"

??????

Mit jelent az, hogy egy folyamat nagy entrópia-igényű??? Amúgy nem hiszem, hogy volna összefüggés.

"Ez indukálná, hogy az irreverzibilis reakciók habot képeznek (ha oldódás történik, vagy folyékony közegben van a reakció)?"

Nos, elég sok irreverzibilis reakciónál nem képződik hab (folyadék közegben sem), szóval ezt szerintem nyugodtan elvethetjük.

"Vagy esetleg valami ritka szilárd vagy légnemű gáz behabozzon, van ilyen?"

Szilárd habok léteznek.

[link]

(13. oldal)

[link]

A gázelegyek csak homogének lehetnek, így gázok (önmagukban) nem képezhetnek habot (sem).

2020. nov. 12. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!