Az egy bozon, ami a többi részecske tömegéért felel.
[link] (ez 2mp lett volna)
Peter Higgs által megjósolt gravitációt közvetítő részecske. És a CERN -ben próbálják meg a létét bizonyítani.
Kicsit bonyolultabban :
A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért.
A Higgs-mező klasszikusan (tehát nem kvantáltan) is felírható a speciális relativitáselméletben, ekkor mint egy négyes skalár mező jelenik meg, és befolyásolja a részecskék nyugalmi tömegét.
A Higgs-mechanizmus feltételezi egy olyan négykomponensű függvény (komplex izospin-dublett) létezését, amely hozzáadódik a fermionokat leíró függvényhez, mintha a fermionok ebben a térben mozognának.
Az egyébként tömeg nélküli fermionok a Higgs-térrel kölcsönhatásban tömeget nyernek, hasonlóan ahhoz, ahogy egy töltött részecske folyadékban sokkal nehezebben mozog, mint vákuumban, mert az elektrosztatikus vonzás következtében magával kell hurcolnia a környezetében levő, polarizált molekulákat.
A Higgs-tér sérti az SU(2)-szimmetriát, és ezzel a szilárdtestfizika kvázi-részecskéihez hasonlóan olyan új részecskéket hoz létre, amelyek közül három elnyeli az elmélet zérus tömegű közvetítőrészecskéit, ezáltal tömeget teremtve nekik és létrehozva a három áhított, nehéz gyenge bozont, a negyedik komponense pedig, melléktermékként, újabb nehéz részecskét hoz létre, a Higgs-bozont.
Ezt egyáltalán nem könnyű elmagyarázni, mert olyan ismereteket tételez fel a megértése, amit egyetemeken tanítanak (és ezután is csak kevesen értik).
Valami olyasmit kell elképzelni, hogy a részecskék viselkedését függvényekkel próbálják leírni, és a függvény egy adott időpont-beli állapota írja le a részecske viselkedését. Ez a rendszer a kvantum elektrodinamika. A probléma az volt, hogy mindig akadt kis eltérés a függvény kiszámított állapota és a mért valóság között, ezért új fogalmat kellett bevezetni. Ez a Higgs tér, ami valami olyasmit jelent, hogy ez hatással van a benne haladó részecskékre, azaz azok kicsit másképp viselkednek. Az a kis eltérés viszont megfelelt a kutatási tapasztalatoknak (méréseknek). A Higgs bozon egy tömeg nélküli részecskének van elképzelve, ami úgy viselkedik, hogy a környezetében (ezt hatásnak, konkrétan gyenge kölcsönhatásnak nevezik) változások következnek be, és ezeket a változásokat lehet észlelni. Magát a Higgs bozont nem lehetséges észlelni (legalábbis eddig), ezért a jelenlétére e változások térbeli mozgása utal.
A mérést valahogy a következőképpen lehet elképzelni. Tegyük fel, hogy egy toronyház ház századik emeletéről nézünk egy jó nagy tömeg embert. Semmi érdemleges esemény nincs, csak a tömeg. Felülről egy egyenletes sokaságot látunk, senkit se lehet megkülönböztetni. Mondjuk a rádióban halljuk, hogy ide érkezett egy híresség. Egyszer csak azt látjuk, hogy a tömegben valahol mozgás támad, csoportosulás keletkezik, amely valamerre halad, majd eltűnik. A csoportosuláson kívül mást nem látunk. Ha most a tömeget a Higgs mezőnek képzeljük, akkor a híresség a Higgs bozon, amit onnan tudunk, hogy a környezetében van mindig a csoportosulás (a kíváncsi emberek), de őt magát nem látjuk.
Ahogy Penny mondja a BBTben.
Az egy nagyon híres Bozon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!