Ha az egyiptomiak - a régészek, történészek feltételezései szerint - olyan bitang jól értettek a matematikához, tudományokhoz, akkor miért voltak képtelenek kereket csinálni?

"Sok tengellyel se lehet megoldani a teherbírást?"

Bizonyára meg lehetett volna oldani az akkori anyagokkal, technikával annyi tengellyel, ami alá sem fér.

Egy ilyet azért akkoriban építeni nem igazán volt meg a feltétel:

[link]

És tényleg, inkább legyen nagyobb a súrlódás, a szükséges mozgatóerő, minthogy a sok tonna vissza tudjon gurulni.

"Amúgy meg miért olyan baromi nagy kőtömböket kellett használni? Miért nem lehetett megfogható méretű kőtéglatestekből építkezni?"

Minél kisebb építőelemekből csinálod, annál kisebb az "alakkal záró" hatás, egyre közelebb jutsz a homokkupac stabilitásához. Az meg nem jó.

Statikai tervezés ilyen ingatag talajon ma is kihívás, akkoriban meg gyakorlatilag nem volt. Van is piramis, amin látható, hogy az önsúlyból eredő mozgás miatt végigrepedt.

A nagyobb elemek csökkentik ezt a veszélyt.

Meg az a helyzet, hogy a sok kis elem egyenkénti formára faragása több munkát is kíván, mint egy-egy ilyen nagy tömb elkészítése.

Ha az elemeket gyártod, nem pedig tömör kőből faragod, akkor lehet gyorsabb az apró, de így nem.

Az akkori téglagyártási színvonal nem volt elég jó ekkora tömegek megtartására. De szerintem az átlagos mai falazótégla is elporladna ilyen tömegek alatt, egyéb merevítés és tömegviselés nélkül, ha valahol borul ez egyenletes terhelés-eloszlás (amihez meg igen precíz tervezés kéne, az meg anno azért nem volt meg).

Az igazi ok a méretes kövekhez azonban nem ez volt. A fáraók istenek voltak. Viszont már akkoriban is gyakoriak voltak a sírrablások, hiszen köztudott volt (a hit része volt), hogy hatalmas vagyonokkal küldték a másvilágra halottaikat. Az "isten" meg különösen nagy jólétben távozott, ráadásul hogy veszi ki magát, egy istent kirabolni.

Ezért nemcsak hatalmas köveket használtak (a megbonthatóság csökkentése érdekében), hanem rengeteg megtévesztő kamrát is elhelyeztek. A gízai piramisokban még nem találták meg (a mai modern technikával) az összes fáraót. Iszonyú nehéz keresni, pedig speciális keresőkkel teszik. Volt, hogy pár év munka után, egy több 10 méteres folyosó vaknak bizonyult, pedig úgy volt megcsinálva, mintha a végén lenne egy értékes sír. De semmi.

Alapvetően a piramisok méretei és bonyolultsága, valamint a hatalmas kövek két célt szolgáltak. 1. a sírrablás megakadályozása. 2. az isteni léthez méltó méretek. Gízában a piramisok alá el volt rejtve egy, mai szemmel méretesnek számító kirándulóhajó nagyságú csónak. Most a piramis mellett megtekinthető. Ezt nem lehet kisméretű kövekkel megoldani, ráadásul azt könnyű bontani, még észrevétlenül is. .

"Gondolom ez akkor feltételezi azt, hogy a fáraó halála előtt még bőven nem tudott elkészülni a piramis"

Volt rá eset, hogy több fáraó-generáció építette ugyanazt a piramist, esetlegesen az eredetit növelve.

Nem tudom, lehet, hogy "kormányváltáskor" történtek "kilakoltatások" is, az új istenkirály helyének biztosítására.