Ha az egyiptomiak - a régészek, történészek feltételezései szerint - olyan bitang jól értettek a matematikához, tudományokhoz, akkor miért voltak képtelenek kereket csinálni?

A harci szekeret leginkább az Újbirodalom korában használták. Ázsiából vették át, a lótenyésztéssel együtt. Az átmeneti időszakban egy hükszosz néven ismert, Palesztina és Szíria terüléről bevándorolt népség eluralta Egyiptom északi részét. Ekkoriban sokmindent kölcsönösen átvettek egymástól az egyiptomiak és az ázsiai kontinens lakói.

Egyébként az őslakos amerikai kultúrák sem ismerték a kereket. Pedig ők azon a terepen sokkal több hasznát vehették volna a keréknek mint az egyiptomiak a homokban. Plusz a fémeket se ismerték, és állattenyésztés is csak az inkáknál volt. Mindezek ellenére közismert az aztékok, maják, inkák, olmékok stb. fejlettsége.

Az aztékoknak pl. olyan komoly mezőgazdasága volt, hogy egy földműves család szorgalmas munkával a szükségletei dupláját tudta termelni. Tehát a népesség fele dolgozhatott az építkezéseken, kézműveskedhetett vagy mehetett leigázni más népeket. Részben természeti adottságok miatt, de egyes afrikai területek a mai napig sem jutottak el a termelékenység ezen fokára. De az európaiaknak is csak a 19.század felé jött ez össze.

Egy olyan járműről lenne szó ez esetben, amire fel kell tenni egy 10 tonnás követ, a járműnek bírnia kell a terhelést, a vontatóknak (mindegy, hogy állat vagy ember) a kő és a monstrum jármű együttes tömegét kell felvinni 150 m magasba (ekkora a Keopsz). Eközben a jármű útját se árt jól megépíteni.

Ha ezeket mind egybeveted, egyfelől a mai technológiával sem lehet ilyent megépíteni, másfelől nincs egyszerűbb és gyorsabb megoldás, mint mozgatható fahengerek sokaságán húzni felfelé. Ne m kell jármű, nem kell komolyabb út, nem kell a járművet is vinni, nem tör ki el, ha visszacsúszik, amint az utolsó (alsó) fatörzsről a földre ér, megáll.

Az általuk használt technológia inkább a zsenialitásukat mutatja.