Mi történne ha az emberekben megszűnne a félelem érzet?

Nagy hatással lenne a világra, de nem összeomlana hanem jobbá válna!

- Megszűnnének az alaptalan félelmek mint pl: számoktól, sötéttől, nagy terektől, pókoktól stb...

- Megszűnnének az olyan jellegű félelmek ami miatt nem mered ott hagyni a munkahelyed egy jobbért "hátha mégsem olyan jó a másik".

Vagy nem mered megvédeni a saját érdekeid álláspontod szempontod.

A félelem hiánya nem egyenlő a vakmerőséggel vagy halálvággyal tehát nem feltétlen nőne a balesetek száma.

Talán aranykora eljönne azért az adrenalin és extrém sportoknak.

A legnagyobb kárvallott a horror ipar és filmgyártás lenne.

Belső félelmeinkre épülő filmek már nem működnének többé.

Az egy másik agy lenne. És nagyon hamar meghalnál. Semmitől sem félnél, más szóval, megszűnne minden veszélykontroll.

Az egy dolog, hogy nem félnél hazamenni, ha valami komplikáció volna. Meg a komplikációt okozni sem féltél. És egy kalandtúrán bátran ugranál a mélybe anélkül, hogy megnézted volna a szerelést.

A félelem egy része a tudatlanságból fakad. Másik része az életedet védi.

Ettől még nem jó érzés. Csakhogy a világ egyensúlyra épül. Fekete nélkül nincs fehér, sötét nélkül nincs világosság és félelem nélkül nincs boldogság.

A félelem elég sokrétű, sok formája van és sok szituációban felmerül. Pl:

- Megszűnne az erkölcsi társadalmi nyomás, felerősödnének a szélsőségek, csökkenne a visszatartó erő a bűnmegelőzésben, törvénykezésben.

- Megszűnne a retorziótól, válaszcsapástól való félelem, erősebbek lennének a nemzetiségi, vallási, egyéb összeütközések.

- A közlekedésben erősödne a kaszkadőr és a kamikaze hozzáállás, stb.

Sőt, a szeretet is összefügg a félelemmel, például szeretünk valakit, de nem félünk, hogy elveszítjük? A félelmet nem is igazán lehet önmagában kezelni, az érzelmek szoros kapcsolatban vannak egymással, együtt alkotják az emberi természetet és a személyiséget. Ha egy elemet kiveszünk, a többi is változni fog.

A félelem pont azért van meg (még mindig) bennünk, mert hasznos. Így működik az evolúció! Ami előnyös az megmarad, ami nem az kiszelektálódig.

Ne meg olyan jellemzők is vannak, amik (aktuálisan) se nem hasznosnak, se nem károsak. Ezek vagy eltűnnek, vagy nem. Igazából mindegy is. De a felelem nem ilyen! Már csak azért sem, mert nagyon sok állatnál jelen van. Főleg a préda állatoknál. A félelem a ragadozóktól kulcsfontosságú a szaporodás és így a gének továbbadása szempontjából. Ezért is maradt meg, mint hasznos "funkció".

Egy alapvetően préda állatnál nyilván sokkal nagyobb jelentősége van a félelem érzetnek, de egy csúcsragadozó esetében is hasznosnak bizonyul. A természetben ugyanis nem létezik tökéletes csúcsragadozó. Még az ember sem az. Egy durva mortalitással rendelkező vírus és a kihalás szélére képes sodorni minket. Az ember ráadásul a fegyverei nélkül esélytelennek számít a legtöbb nagy testű ragadozó ellen. A félelem érzet az, ami figyelmeztet arra, hogy most bizony veszélyben van az életed és ha meghalsz, akkor nem fogsz tudni szaporodni. Tehát kiesel az evolúció folyamtából. Nem örökíted tovább a génjeidet.

Az alapvetően elővigyázatosságra intő ösztönös félelem eltűnése tehát igen komoly hatással lenne az emberi fajra. Sokkal-sokkal több Darwin díjjas haláleset történné, már csak azért is mert a gyermeki kíváncsiság félelemérzet nélkül elég durva kombó tud lenni: A legtöbb barátokkal elkolbászoló gyerek nagy eséllyel nem térne vissza a bandázásból. Mi is sokat másztunk magas, veszélyes helyekre gyerekként. Mindig éreztem a hangot a fejemben, hogy ne! ide már ne mássz fel, mert leesel és összetöröd magad. Ha elképzelem, hogy ez az érzés sem lett volna meg bennem, nagy valószínűséggel most nem írogatnék ide semmit...

És akkor a kulturális hatásairól még nem is beszéltünk. Egy sötét sikátorban éjjel félelem nélkül csatangolni sem egy életbiztosítás. Főleg nem félelem nélküli rossz arcú alakok között... Az egész emberiség gondolom azért nem pusztulna ki, ha ez az érzés totál eltűnne, de az biztos, hogy megcsappanna a népességünk. Vad és sokkal kiszámíthatatlanabb hely lenne a világ. Újra meg kéne tanulnunk használni a félelmet, még ha nem is éreznénk magunkban ösztönösen. A szülőnek kulcsfontosságú lenne, hogy megtanítsa a gyermeket tartani a veszélyes dolgoktól...

Tönkremennének a gumi óvszer gyártók és nőne a népesség.

Senki sem félne, hogy egy kósza gyereke születik.

:)

Na itt azért válasszuk külön a dolgokat mert érzek némi fogalmi zavart több előző hozzászólásban is.

Bár a köznyelv "félelemnek" nevezi/titulálja az ilyesmiket mint: "félsz" hogy elüt az autó tehát körülnézel, "félsz" hogy lezuhansz tehát megnézed a mászófelszerelésed, "félsz" hogy megégeted magad tehát először megvizsgálod hogy nem -e forró az a valami stb...

Csakhogy ezek valójában nem félelmek! Semmi közük semmilyen félelemhez.

Ezt úgy nevezik ésszerűség bizonyosság (magabiztosság) és a bizonytalanság és ésszerűtlenség elkerülése miatt létezik és a rutin feladatok végzésére jött létre.

(Tehát nem a félelmeink elkerülésére.)

A Vakmerőség sem a félelem ellentéte hanem az ésszerűségé vagyis mondhatjuk nyugodtan vakmerőség helyett hogy ésszerűtlenség!!!

Mindebből következik ha a félelem érzet szűnne meg attól még az emberek továbbra is ésszerűen élnék a mindennapjaikat. Következésképp direkt ésszerűtlenség és direkt vakmerőség sem lenne belőle tehát az ilyen dolgokból eredő balesetek és halálesetek száma sem nőne szignifikánsan!

Remélem ez így érthető mekkora különbség is van a két fogalmi dolog közt!