Miért vannak különböző keringési rendszerek?

A halaknál jellemzően nem keveredik az oxigénszegény és oxigéndús vér, hiszen egy vérkörük van csak.

[link]

A kevert vér a két vérkör megjelenésével, a kétéltűeknél alakult ki, egész addig, amíg teljesen ketté nem válik a két (eredetileg csak egy) kamra. Amúgy a spirális billentyű a kétéltűknél is segíti, hogy minél kevésbé keveredjen az oxigénszegény és dús vér. (Ráadásul a kétéltűeknél még a bőrlégzés is megkavarja a dolgot.)

Négykamrás szíve (pláne négy kamrás szíve) biztos nincs, maximum négyüregű.

És igen, a kétéltűek szívére mondhatjuk, hogy fejletlenebb. Valószínűleg ők ezzel is elég jól elvannak, hiszen például jellemzően nem olyan aktív az anyagcseréjük, mint az emlősöknek és a madaraknak, így az oxigénigényük is kisebb. (Meg aztán hiába volna hiper-szuper keringési rendszerük, ha a légzőrendszerük elég fejletlen. Úgysem nagyon jutna el több oxigén a szervekhez.)

Az élet egysejtűekkel kezdődött, a vizekben fejlődött tovább, majd egyszer csak onnan kijőve folytatódott az emlősökkel, majd az emberrel.

Ebben a sorban értelemszerűen lesz olyan élet, amely félig jött ki a vízből. Meg olyan, ami nem jött ki, de mégis tüdeje lett (cetek). Mindössze arról van szó, hogy ezek a nagyon régen kialakult fajok fennmaradtak a mai napig.

#4

"Meg olyan, ami nem jött ki, de mégis tüdeje lett (cetek)."

Mondjuk a ceteket inkább úgy írnám le, hogy kijöttek, aztán mégis visszamentek.

A cetek, bálnák delfinek valóban vízi életmódra visszatért emlösök, ez jól megfigyelhetö az uszonyoknál, föként a melluszonyok és a farokuszony váza mutatja hogy egy korábban már kialakult végtag (ami hasonló a mai fókák végtagjaihoz) alakult vissza uszonnyá. Ha nem jöttek volna ki a vízböl nem lenne tüdejük.

A kétéltüek tüdeje és háromüregü szíve egy köztes állapot a törzsfejlödésben. Kevert vérük nem akadályozza öket az életben, mivel börlégzésük kellöen kiegyenlíti a fellépö oxigénhiányt. Ha egy kételtü tüdejét eltávolítják gond nélkül túléli csupán börlégzéssel, fordítva nem. Börön keresztül vízböl is tudnak némi oxigént felvenni. A vénás rendszerben visszaúton az oxigénhiányos vér is frissül a börlégzés folyamán, szóval a szívböl nem 50%-os vér indul a szervek felé, hanem mondjuk 75%-os (csak a példa kedvéért, nem tudom a pontos értéket).

A fejletlen tüdö náluk inkább kiegészítö szerepet tölt be a légköri levegö felvételére. Ehhez az egészhez kell a puha nedves bör, vízhez kötött életmód (természetesen mint mindenhol köztük is vannak extrém környezetet elviselö fajok, amik hosszan türik a szárazságot és meleget).

A következö szinten, a hüllöknél már egy elszarusodott, a külvilági behatásoktól és kiszáradástól jól védö bör alakult ki, ami már részt vesz a höháztartásban is. Ez lehetetlenné teszi a börlégzést, ezért fejlett tüdövel rendelkeznek (víztöl elszakadt életmód és élettér). Szívük ugyan még három üregü, de a billentyük müködése miatt négyüregüként funkcionál.

Hozzá teszem , hogy az elsö, a szárazföld felé tekintgetö gerincesek a tüdös halak, náluk már elkezdtek az úszók átalakulni nagyobb terhelés elviselésére, és már (a kétéltüekénél még fejletlenebb) tüdövé átalakult úszóhólyagjukkal képesek voltak a légkörböl oxigént felvenni.

A biológia nagyon összetett, sosem szabad egy-egy részt magában értelmezni, mert csak félreértéseket szül, mint #4-es hozzászólónál.

#8

"föként a melluszonyok és a farokuszony váza mutatja hogy egy korábban már kialakult végtag (ami hasonló a mai fókák végtagjaihoz) alakult vissza uszonnyá."

A cetek farokúszója nem végtag eredetű, nincs is csontos váza. (A mellúszó viszont tényleg végtag eredetű, jól s látszik a csontos vázán.)

"ami már részt vesz a höháztartásban is"

A (hagyományos értelemben vett) hüllők bőre tudomásom szerint nem játszik jelentős szerepet a hőháztartásban, már csak azért sem, mert változó testhőmérsékletűek.

"és már (a kétéltüekénél még fejletlenebb) tüdövé átalakult úszóhólyagjukkal képesek voltak a légkörböl oxigént felvenni."

Érdekesség, hogy valószínűleg a (kezdetleges) tüdő jelent meg először, és ebből alakult ki a halak egyik csoportjában az szóhólyag.

[link]

[link]

"A (hagyományos értelemben vett) hüllők bőre tudomásom szerint nem játszik jelentős szerepet a hőháztartásban, már csak azért sem, mert változó testhőmérsékletűek."

Jelentös szerepet nem, kicsit hiányosan fejeztem ki magam, a kétéltüekhez képest a hüllöknél jobban véd a kihülés és túlhevülés ellen. Szóval a hüllök hötani szempontból "zártabb rendszerek" mint egy kétéltü. Természetesen meg sem közelíti egy emberi bör szerepét.

A farokúszót meg jól benéztem, most néztem csak utána, és a hátsó végtagoknak valóban csak csökevényei vannak, amik kivülröl nem láthatoak. Köszönöm a javítást!

Ezt a tüdöböl úszóhólyag dolgot még nem halottam ezelött.