Ha egy alagútban lecsökken a légnyomás, akkor egy mélyre merült tengeralattjáróban is?

A légoszlop súlya oldalirányba (minden irányba hat) gyanítom ott inkább valami olyasmi lehet az ok hogy a zárt alagútban a szerelvény tolja maga előtt a levegőt ami persze idővel ki egyenlítödik.

A tengeralatt járó ideális esetben egy teljesen víz és légmentesen záró "doboz" a belső légnyomást mesterségesen szabályozzák ami gondot okzhat a nagy mélység ami magát a hajótestet nyomja össze valamennyire.

A hidrosztatikus nyomás adott helyen minden irányban ugyanakkora és különböző helyek között ki szeretne egyenítődni. Ha az alagútban kisebb lenne a nyomás, mint kint, akkor beáramlana annyi levegő, hogy kiegyenlítődjön.

Ez azt jelenti, hogy az alagútban vonat nélkül ugyanakkora a nyomás, mint kint. Ha lassan besétálnál (ne tedd), akkor nem éreznél semmi különöset. De amikor az alagúthoz képest elég nagy felületű vonat nagy sebességgel beér, az hirtelen nyomásváltozást okoz, ezt érzed.

Hogy a tengeralattjáró belsejében mi történik, az függ a nyomástartó- és klímarendszerétől, a palack működését viszont egyszerűen le lehet írni.

Amikor a palack nyitva van, ugyanakkora benne a nyomás, mint kint (ha nagyobb lenne, kijönne a fölösleg, ha kisebb, akkor meg beáramlana valamennyi). Amikor bezárod, akkor adott a belső levegő tömege (ezt tekinthetjük állandónak), térfogata (a palack merevségétől függ, hogy ez mennyire tud változni), nyomása és hőmérséklete (ezek tudnak változni, de nem egymástól függetlenül, lásd gáztörvény).

Ha nem nyúlsz a palackhoz és állandó hőmérsékleten tartod, akkor a belső nyomás továbbra is akkora, mint a külső. Ilyenkor a palack falára és a kupakra ugyanúgy hat a külső és a belső nyomás is, de mivel egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak, az eredőjük nulla, a palack gyakorlatilag terheletlen.

Ha elkezded melegíteni, akkor a hőmérséklettel arányosan nőni fog benne a nyomás is, ha elég nagy nyomást létre tudnál hozni, akkor a belső nyomás szétrobbantaná. Ha lehűtöd, akkor a belső nyomás lecsökken és a belsőhöz képest nagyobb külső nyomás behorpasztja, ha nem elég merev.

Ha a külső nyomást növeled meg (például víz alá viszed), az a belső nyomásra nincs hatással, amíg a belső levegő hőmérséklete változatlan. A palackkal viszont ugyanaz történik, mint amikor a belső nyomás csökken, ha nem elég merev, akkor behorpadhat és ekkor a térfogat csökkenése a nyomás növelését okozza.

A tengeralattjáróra mindig hat a légnyomás, persze nem közvetlenül. A levegő nyomja le a tengert és így az is nagyobb erőt fejt ki, mint ha nem lenne felette levegő. Ahogy a könyvespolc is nagyobb erővel nyomja a padlót, ha vannak rajta könyvek. Az persze igaz, hogy már 10m víznek van akkora nyomása, mint a levegőnek, tehát 200m-es mélységben a levegő súlya a vízéhez képest gyakorlatilag elhanyagolható, de sosem szűnik meg.

Bernoulli.

Beszűkült légtér, légsebesség : nyomáscsökkenés.

Már akkor előáll, ha két vonat vagy hajó egymáshoz közel halad ez párhuzamosan.

Ahogy Wadmalac írja.

A vonat által tolt-és-vont levegö a lényeg. Ahogy megy a vonat tolja a levegöt maga elött ki az alagútból, mögötte áramlik be kiegyenlítésként. mindemellett a vonat körül a jelentösen lecsökkent átmérön keresztül is áramlik levegö, aminek a sebessége emiatt megnö, a nagyobb sebesség miatt csökken a nyomása. A vonat nem szigetelt, a légnyomáskülönbség szinte azonnal megjelenik, ez hat a dobhártyára.

Ugyanaz a müködési elve mint a madarak vagy repülögépek szárnyának.

[link]

[link]