A magas vagy a mély hangok az erőteljesebbek?

Ez pont olyan kérdés, mint az, hogy 1 kilogramm libatoll, vagy 1 kilogramm ólom a nehezebb.

A mély és a magas hangok pont annyira erőteljesek, ahány decibellel szólnak.

Érdekes kérdés.

A hang fizikája szerint a hangnyomás erőssége egyrészt az amplitúdótól függ, másrészt a hanghullámok egymástól való távolságától, vagyis minél sűrűbbek a hanghullámok, annál kisebb a hangnyomás, ezért ahogy nő a frekvencia, vagyis magasodik a hang, úgy csökken a hangnyomás, halkul a hang.

Csakhogy az emberi fül érzékenysége nagyjából 20 Hz magasságtól úgy kb. 4000 Hz-ig meg általánosságban véve egyre érzékenyebb, vagyis a csökkenő hangnyomású magasodó hangot egyre jobban hallja, bár eközben van némi hullámzás, ami részben egyénfüggő, például a megszokott beszédtartományt még ennél is jobban hallja, ezért a hangeszközök, mikrofonok, hangfalak korrekciója rendkívül bonyolult görbe szerint történik.

Ez a speciális emberi fül korrekció felülmúlja a jelzett tartományban a hang fizikája szerinti hangnyomás csökkenést, de csak 4 kHz magasságig, onnantól már a hang fizikája dominál, sőt, lehet mondani, hogy a fül érzékenysége is fokozatosan csökken, ám ez erősen egyénfüggő és nem csak a hangerő tekintetében csökken az érzékelés, mert az alsóbb tartományok változásait remekül meg tudjuk különböztetni, pl.: a 264 Hz C hang és a 297 Hz D hangot még a botfülűek is simán kettéválasztják, pedig a különbség mindössze 33 Hz, amíg egy 6 kHz és egy 10 kHz magasságú hangnál nagyjából ugyanazt a ciccenést, vagy sivítást hallja az ember, a magasabbat persze sokkal halkabban, dacára, hogy a tartomány hatalmas.

Nem véletlenül a zeneszerszámaink is a már megadott emberi fül által jól érzékelt tartományban adnak ki hangokat, a legmagasabb talán a piccoló, vagy a zongora legmagasabb hangja, de ez sem éri el a 4 kHz-et, csak megközelíti és ezek is már üveghangok.

Vájtfülű hangmérnökök szoktak felvételi sávokat magas frekvenciájú hangrezgésbe csomagolni, un. rózsaszín zajba és esküsznek rá, hogy ettől az egész felvétel melegebb hangzást kap, attól függetlenül, hogy senki, semmit sem hall abból a bizonyos pluszból, amit így hozzátesznek - ki tudja? Lehet, hogy igazuk van, lehet, hogy nem.

Mindenesetre a mikrofonok, hangfalak érzékenységi tartományának megadásánál a maximum 20 kHz magasság parasztvakítás, mert a legtöbb ember a felét sem hallja, vagy ha hallja is, nem tudja megkülönböztetni, legfeljebb kellemetlen csikorgás formájában, mint az üvegtörés, vagy ehhez hasonló hang formájában, de szerencsére csak nagyon halkan..

Ahogy #4 is részben már kifejtette ez erősen függ attól hogyan értelmezzük a kérdést.

Merthogy legalább 3 féle módon lehet értelmezni! (De lehet van több is.)

I) Hangnyomás II) Hang érzet III) Energiatartalom.

Ebből I) II) -t már kifejtették.

Így marad a III) az energiatartalom (és a keltéshez szükséges energia is) a frekvenciával nő!

Tehát a magasabb hang ugyanakkora hangnyomással kiadva (Ez nem ugyanakkora "adó" teljesítményt jelent!) és ugyanakkora távolságot megtéve egy irányban jobban melegíti a tárgyakat a rezgésével. Mert nagyobb az energiája.

//Ettől függetlenül is messzebbre hallatszanak a mély hangok, de ennek más gázfizikai hangtovábbítódási okai vannak.//

Pont ezt a kérdést akartam feltenni, erre megtaláltam!

Akkor még ehhez annyit szeretnék kérdezni, hogy a mikrofon membránja melyik hangra lesz érzékenyebb, (ugyanolyan erős) magasra vagy a mélyre? És miért?

#5

Bocsánat, erről a "gázfizikai hangtovábbítási okok"-ról tudnál egy pár szót mondani? Nagyon köszönöm!

"

a mikrofon membránja melyik hangra lesz érzékenyebb, (ugyanolyan erős) magasra vagy a mélyre? És miért?

"

A membrán fizikai méretei ami összefügg a frekvenciával. A kisebb méretűek értelemszerűen a nagyobb frekvenciákra érzékenyebbek. A nagyobb méretűek a mélyebb hangokra. ( Ez tulajdonképpen ugyanaz a jelenség amiért a magashangszóró membránja picike a mély hangszóróé pedig jóval nagyobb. )

A beszédhez tervezett mikrofonoknál 1kHz környékére tervezik ezért a membránjuk fizikai méretezése nagyon hasonló kell legyen.

Az más kérdés hogy milyen egyéb burkolattal ( nyálfröcsögés gátlóval, ütődésvédelemmel stb... ) és egyebekkel kombinálják még ezen kívül amitől nagyobbnak látszik kívülről.

( Énekléshez kisebb membrán méretűek is vannak.

Hangszerekhez megint más méretezésű mikrofonokat használnak. )

Illetve a membránok anyagminősége-anyagtulajdonságai még ami jelentősen befolyásolja az adott frekvencián mennyire rezeg majd be.

"a "gázfizikai hangtovábbítási okok"-ról tudnál egy pár szót mondani? Nagyon köszönöm!"

A Wikipédia és főleg az angol Wiki elég jól leírja a levegőben terjedés fizikai mikéntjét jó példát is hoz.

Sajnos az direktben nincsen benne hogy a mély hang miért hallatszik messzebbre, pl az állatvilágban is az infrahangot használják kommunikációra.

Bár a Wikin lévő információkból ez indirekt móódon ki is számolható.

"

Könnyen meg lehet érteni a hang terjedését egy egyszerű anyagmodell segítségével: az anyag molekuláit helyettesítsük gömbökkel, és a közöttük lévő kötést rugókkal. A hang összenyomja és széthúzza a rugókat, ezzel közvetíti az energiát a szomszédos gömbök felé. Az olyan jelenségek, mint a diszperzió vagy visszaverődés könnyen érthetőek lesznek ennek a modellnek a segítségével.

Ebben a modellben a hangsebesség elsősorban két tényezőtől függ: a golyók számától, melyeket mozgatni kell és a rugók keménységétől. Ha több golyót kell mozgatni, a hang lassabban fog terjedni. Erősebb rugók esetén a hangsebesség felgyorsul.

Valóságos anyagban az előbbi mennyiséget sűrűségnek, az utóbbit pedig rugalmassági modulusnak hívjuk. Ha minden más jellemző azonos, a hang lassabban terjed sűrűbb anyagban, és gyorsabban a „keményebb” anyagban. Például a hang gyorsabban terjed alumíniumban, mint uránban és gyorsabban hidrogénben, mint nitrogénben, mivel a második anyag sűrűbb, mint az első. Ugyanakkor a hang gyorsabban terjed alumíniumban, mint hidrogénben, mivel a belső kötések az alumíniumban sokkal erősebbek. Általában a szilárd testekben a hangsebesség nagyobb, mint folyadékokban vagy gázokban.

"

Forrás:

[link]

Több terjedési görbe és magyarázat:

[link]

De ha rövid velős magyarázat kell akkor ez lesz az:

"A mély hangok terjedésük közben kevesebb munkát végeznek.

A magas hangok tehát nem terjednek olyan messzire, mint a mély hangok."

Forrás:

[link]

Nagyon köszönöm!

#7

Azért kérdezem, mert az Arénában voltam egy koncerten és felvételt akartam készíteni. A beszédhang (a lelátón ülve) érthető és élvezhető volt, de a zene túltorzította önmagát, teljesen élvezhetetlenné téve a felvételt. Lekinkább "recsegésnek" volt mondható, ami átjött.

Ez esetben a magas hangokkal vagy a mély hangokkal volt a probléma?

Nagyon köszi!