Kifogyhat egyszer az emberiség a vasárcből , acélból, rézből, ónból, cinkből, aranyból, ezüstből és a kősóból ?

Igen, hiszen véges.

Igen, bár ami már meg van, azt újra lehet hasznosítani. Beolvasztani és új kanalakat gyártani belőle.

De ki akar kősó kanállal enni?

Ugyanaz lesz velük, mint a kőolajjal, ahogy drágulnak, úgy válik gazdaságossá a nehezebben hozzáférhető készletek kitermelése, a bányászati technológia fejlődése erre még ráerősít. Ha az ár elég magas lesz, akkor az újrahasznosítás is komoly üzletté válik.

Mindenkiben az a tévhit van, hogy ezek az anyagok el tudnak fogyni. Ez jelenleg teljességgel kizárt, ugyanis azok az elemek mind megvannak amiből összeállt 4,5 milliárd éve a Föld, és még jó pár milliárd évig meg is maradnak. Ez alól kivétel az az eset, amikor valamit a földkörüli pályán kívülre küldünk, mert arról tényleg lemondatunk. Még a műholdak is egyszer vissza fognak zuhanni, úgyhogy még azok az anyagok is megmaradnak. Legfeljebb annyi történik, az ércdúsulások, amiket a különféle geológiai folyamatok (vulkanizmus, hidrotermális aktivitás, lemeztektonika, stb),év-százmilliók alatt szépen összehordtak nekünk egy kupacba, a bányászat révén fokozatosan eltűnnek. Egy rézbánya, vasércbánya koncentrált fémtartalma a feldolgozóipar, kereskedelem jóvoltából egyenletesen szétszóródik a Föld nagy részén, majd nagyrészt hulladékként gazdagítja a helyi környezetet. Legjobb példa erre, a világóceánok, ahol ugyan ezt a természet is eljátszotta már azzal, hogy a víz ahol tudta kioldotta az ásványokat a földekből, és most hihetetlen mennyiségben található meg pl az arany az óceánokban. A gond ezzel csak az, a koncentráció olyan alacsony hogy jelenleg nem éri meg onnan kiszedni. Ahogy írták előttem, ezek az ércdúsulások a bányászat-felhasználás révén egyre fogynak majd, ezzel egyre drágábbak lesznek a nyersanyagok, így már azokat a telepeket is ki fogják aknázni amelyekre ma még rá sem néznek. Ha már az emberiség mindent kibányászott, akkor meg nem marad más, mint szépen kivonni az alacsony koncentrációból az anyagokat, vagy várni pár százmillió évet hogy a természet újra megtegye ugyan ezt. Különben vannak már alternatív bányászati módszerek pontosan az ilyen esetekre, pl növényekkel vonnak ki egy területről nyomokban lévő nehézfémeket. A növény élete során atomonként-molekulánként felszedi a táplálékkal a fémeket, majd koncentrálja a testében. Nekünk nem marad más, mint begyűjteni, és kivonni az anyagot. A kőolaj az egy egy egészen más helyzet, ugyanis a felhasználása során ott sem maga az alkotó anyag semmisül meg, hanem a kémiai kötésben tárolt energia szabadul fel. A szén, hidrogén változatlanul megmarad, csak egy alacsonyabb energiaállapotú vegyületbe épül be. A kőolaj nem más, mint egy akkumulátor, ahova a növények-állatok évmilliók alatt a fotoszintézis által megtermelt energiát elraktározták. Azzal hogy elhasználjuk a kőolajat, annak az analógiája, mintha egy nem tölthető elemet lemerítenénk, és csak százmillió év múlva vehetnénk új elemet.

Áááá! 5-ös megelőztél a gondolatmenetben. Ugyan azt írtuk :)

Ha a hélium is szerepelne a kérdésben, akkor arra tényleg az a válasz, hogy igen, el fog fogyni. Az meg elég nagy szívás lesz.