Izland természeti katasztrófák szempontjából mennyire veszélyes hely?

Folyamatos aktív vulkáni tevékenység.

Bármikor bármi történhet.

Az akkora vulkánkitörések, melyek Izland nagy részét elpusztítanák, nagyon ritkák, több tízezer évente fordulnak elő a Földön. Egy ilyen kitörésnek Izlandon a világátlaghoz képest magas a kockázata, de nem az ő térségük az első számú jelölt.

Egyébként volt egy nagyon súlyos következményekkel járó vulkáni katasztrófájuk, mégpedig a Laki 1783-as kitörése, amikor a lakosság kb. negyede meghalt. Viszont itt nem a kitörés közvetlen pusztítása volt a felelős, hanem a legelő állataik szervezetébe kerülő hidrogén-fluorid, ami az állatállomány legnagyobb részét elpusztította, és ez súlyos éhínséghez vezetett. Ilyesmi a mai viszonyok között aligha ismétlődhetne meg.

Bármi nem történhet. Az a nagy gleccser a Vatnajökull volt, az ár nyomai ma is láthatók. Az azonban elsősorban félelmetes mint (embert) pusztító volt.

Egy hasonló rendkívül látványos jelenség volt mellette rgy úgynevezett vonalvulkán kitörése. Itt kb. 10 km hosszan repedt meg a föld és jött ki az izzó láva.

Izlandon valóban sok aktív vulkán van, sőt energiafelhasználásának jelentős része a föld hőjét használó hőerőmű. Hatalmas növényházakat fűtenek így, még banánt is termesztenek az egyik völgyben. Rengeteg a természetes hőforrás, amele régen "fürdőszobaként" használtak. Azonban a vulkáni tevékenység korántsem okoz komoly károkat, legfeljebb 50-100 évente. A lakosság annyira ritka, hogy sok ember pusztulása szinte lehetetlen, az már a sziget létét kell, hogy veszélyeztesse.

A törésvonal az amerikai és eurázsiai kontinentális földkéreg határát jelenti és egyáltalán nem veszélyes. Az elmúlt ezer évben ott semmi nem történt, az egyik hatalmas völgy arról nevezetes, hogy az volt Európa első parlamentjének "ülésterme". Az egyébként szeles vidéken egy jó nagy szélcsendes zúg, ahol sok ember tud együtt lenni huzamosabb ideig. A két lemez évente néhány cm-t távolodik, így a mélyedés elég látványos és növekszik.