Egyetemi szintű fizikát meg lehet tanulni magadtól könyvekből?

nekem fizikus msc-m van

szerintem meg lehet, de nagyon sok meló és nagyon alaposan át kell rágni, megérteni

és nem utolsó sorban jó jegyzetek, könyvek kellenek hozzá (ami sokszor nem egyezik azzal, amit egy-egy témára rákeresve a google első helyen dob)

az előadásokon és gyakorlatokon nekem általában gyors volt a tempó, sokszor elveszítettem a fonalat és csak ültem, elméleti tudás terén egy-egy jó jegyzet sokkal többet adott, mint a személytelen kontaktórák

a laborgyakorlatok elsősorban a kísérletezés mikéntjéhez nélkülözhetetlenek, persze ez a "természetes", megfigyelés útján történő megismerés és tanulás, de ha a megértés a célod, maguknak a jelenségeknek az elképzeléséhez elég jó eszközöket találni online is

De most, hogy úgy fogalmazzak, körítésnek használatos vagy fizika szakos fizikát?

Előbbi alatt értve például a Budó-féle háromkötetest

[link]

... ami valaha a VIK-en az általános műveltséghez kellett, vagy a Hudson-Nelsont, ami tudomásom szerint mostanában.

2 nekem fizikus msc-m van"

Miért létezik fizikus Bsc is? :XD

#2-es vagyok

a kísérleti fizika tárgyak anyaga teljesen jó belépő (határozottan több, mint a középiskolai fizika, de még közel sem a mély "fizika szakos fizika")

a kísérleti fizika 1-4 tantárgyakat BME fizika szakon régebben nagyjából az alábbi jegyzetek anyaga fedte le:

[link]

[link]

[link]

[link]

de a Budó-könyveket is tudom ajánlani

"Miért létezik fizikus Bsc is? :XD"

nem létezik, de nem biztos, hogy ez a kérdést olvasó összes felhasználónak nyilvánvaló (főleg úgy, hogy hétköznapi szóhasználatban a fizika bsc hallgatóit is gyakran nevezik fizikushallgatónak)

Mindent meg lehet tanulni hivatalos képzés nélkül, önszorgalomból. Mindent! Megvannak a szükséges könyvek, jegyzetek, és minden más hozzá. Csak van néhány feltétel, amit teljesíteni kell.

Az egyetemi oktatás egy társadalmi követelmény, annak tervezettnek kell lennie, előre kiszámítható időtartam alatt előre meghatározott tudásmennyiség. No meg egy csomó motiváció és feltétel biztosítása, mert alapból az nem áll rendelkezésre mindenkinek.

Mindenekelőtt kell egy jó középiskolai alap, némi általános ismerettel kiegészítve. Ez aránylag könnyű. Kell elég sok idő, mert bizonyos tanulásisűrűség kell, különben erősen romlik a hatásfok (heti egy óra is elég lehet kétszáz év alatt és kiváló memóriával, de...). Ez már problémás tud lenni, vegy alaptőke kell (a szabadidő megélhetésének finanszírozásához) vagy olyan munkahely, ami viszonylag sok szabadidőt ad. Kell megfelelő motiváció. Ez a legnehezebb. Problémák, tanulási, megértési nehézségek lesznek, azokon csak az erős motiváció lendít át. A befulladásnak döntő mértékben az elégtelen motiváció az oka.

Ha ezek vannak, módszeresen össze lehet gyűjteni a szükséges tankönyveket, például az egyetemi anyagokkal kezdve. Sok példatár kell, mert az az előrejutás fontos feltétele. A gyakorlati foglalkozás lényegében a motiváció növelése, a magyarázatok, példák, dolgozatok, egyebek ezt szolgálják. Néhány kiváló hallgató általában ezeken "unatkozik", tudása ennél nagyobb. A labor alapvetően két dologban segít. Egyfelől konkrét és direkt tapasztalatunk lesz fizikai jelenségekről, ez egyrészt motivál, másrészt megértteti a jelenség lényegét. Másfelől a konkrét szakirányban végzett gyakorlati munkát készíti elő. Ez kell a majdani munkához, mert ott nehezebb lenne ismerkedni jelenségekkel a gyakorlatban. Vannak a neten videók kísérletekről, sőt gyártási folyamatokról, ezek bár hosszadalmasabbak, elég jólhelyettesíthetik a labort. Ha azonban elméleti fizika a szakirány (jobbára tudományegyetemeken, nem BME-n), vagy csak az ismeret megszerzése a cél, akkor csak a motivációs szerep számít. Sok elméleti fizika szakirányon nincs is labor.

A legnehezebb a módszeres előrehaladás, annak megállapítása, hogy értjük, amit olvastunk (ezt példák megoldásával, saját szavakkal történő összefoglalással lehet viszonylag jól megállapítani. Nagyon fontos ilyenkor, hogy mindig észrevegyük, ha nem értünk valamit. Pár hónap múlva borzasztó nehéz egyedül rájönni, mit is nem értünk. És néha nem árt egyetemistákkal, szakemberrel csevegni egy két témáról, ez sokat lendít előre.

A megtanulás tehát lehetséges, de rendkívüli energiákat követel, ha már van egyetemi tanulmányokról tapasztalatod (tehát van), az is sokat segít a módszertanban.

Tehát

Mondjuk attól függ melyik ágát szeretnéd megérteni a fizikának. Informatika BSc-n pl. csak annyival tágabb az egyetemi fizika, hogy ott konkrétan levezetik az áramköri elemek működését (kondenzátorok, ellenállások, stb.), bizonyítással, számolással, mindennel együtt, tehát nem egy nagy was ist das. Integrálni azért tudni kell hozzá, de itt megáll a tudomány.

Ha viszont a modern fizikai elméleteket érdekelnek, akkor oda még egy matematikus diploma is kevés lehet, hogy megértse az ember, a gyakorlati alkalmazásról nem is beszélve, ami tapasztalatot és komoly gondolkodóképességet is igényel.