Uristen, miert 30 evesen kell ilyet latnom?? (Cloud chamber)

Pakson is van egy :

https://www.youtube.com/watch?v=pms5U3WL7jg&ab_channel=novot..

Én 91-ben érettségiztem, negyedikben az atomfizikánál tanultunk a ködkamráról.

Természetesen nem volt a fizika szertárban.

Hát igen! Nálam már általánosban elkezdték módszeresen megutáltatni a természettudományokat. (sikeretlenül) Nyilván voltak lelkesebb, érdekesen tanító tanárok és voltak totálisan kiégett, megkeseredett a gyerekhez abszolút nem értő "pedagógusok" is. Ezek arányát kiábrándítónak tartom, legalábbis a tapasztalataim alapján. Érdekes módon a csodák palotájába, amikor elvittek bennünket, mindenkit lenyűgözött a dolog és felmerült bennünk a kérdés, hogy miért nem tűnt fel nekünk eddig, hogy a természettudományok ilyen érdekesek is lehetnek...

Általános iskolában kémia órán egyszer bátorkodtam megkérdezni, hogy miként néz ki egy kémiai kötés, van-e erről valami "fotó" vagy ilyesmi, mert a golyók és pálcikák nem elégítették ki a kíváncsiságomat. Valami ócska kitérő választ kaptam és le lettem hurrogva, hogy az nem fontos, ezt meg kell tanulni, mert közeleg a dolgozat napja. Azt gondoltam én vagyok a hülye és rendbontó, hogy ilyet merészelek kérdezni. Rájöttem, hogy a tudásvágyamat az atomok világa felé, fölöslegesen próbálom csillapítani. És gyakorlatilag ez az egész kémia oktatás egy nyűg a tanárnak és a diákoknak is egyaránt. Ezért beültem a kémiából mindig 5-ös lány mellé és végigpuskáztam a dolgozatokat. Jó pár évnek kellet eltelnie, mire rájöttem, hogy nem feltétlenül én voltam a hülye-gyerek, amiért érdekelt az atomok világa és ezzel megakasztottam a tanár felkészítését a közelgő röpdolgozatra...

A másik nagy mumus tárgy ugye mindig a matematika, mert ott még gondolkodni is kell a diáknak. Nem elég bemagolni az óra előtt fél órával az anyagot és agyatlanul visszaböfögve behalászni az ötösöket. Ezek az ötösök nem hogy használnak, még rontanak is a diák várható alapműveltségén. Hiszen amint megkapták az 5-öst a memóriagyakorlatukra már el is felejtik mit kellett volna megérteni a tananyagból. A valóban hasznosítható tudás lényege szerintem a kauzális összefüggések ismerte lenne és nem a kizárólag lexikális és a kb. 100 éve aktuális tudásmórszák megléte, amit alapműveltségnek nevezünk...

Tanulságos lehet Rácz László matematika-fizika szakos tanár hatása, akire Világhírű magyar tudósok hivatkoznak úgy, mint aki felkeltette az érdeklődésüket a természettudományok iránt. Köztük Neumann János, Wigner Jenő és Harsányi János. Szóval lehetne úgy oktani már általánosban is, hogy a tanár kezei közül világhírű, akár Nobel díjas tudósok kerüljenek ki. És ehhez nem kellene más, csak egy kiemelkedően jó pedagógus, aki megadja a szükséges kezdőlökést. A gyerekek ugyanis nem lettek hülyébbek 100 év alatt...

Ezek szerint nekem mázlim volt.

Általános suliban és középsuliban is jó tanárokat fogtam ki matek,fizika, kémia terén. Lelkesek voltak, jól magyaráztak, értettem is, érdekelt is.

Egyedül középsuliban elsőben, másodikban volt egy szigorú, szerintem rossz hozzáállású tanárnő, de megutáltatni csak magát tudta, nem a tárgyat.

Ő biflázást várt el, nem megértést, betűre, vesszőre kérdezte vissza a tételeket is.

Harmadik-negyedik osztályban baromi jó tanár váltotta, ő minden elméletet a diák saját szavaival várt vissza, hogy látsszon, az érti, ehhez az értéshez ő is megadott minden alapot. Eredményként a komplett osztály nem hogy átment érettségin matekból, de a legrosszabb jegy egy darab hármas volt, mindenki más 4-es, 5-ös lett.

Felsőoktatás...na ott van negatív tapasztalatom dögivel, de ha valaki ott kezdi el megutálni a tárgyakat, már megette a fene az egészet.

Amikor diploma előtt a fél éves próbatanításomat csináltam, az akkori negyedéves középiskolásoknak magam is bemutattam ezt a kísérletet. Nem volt nagy dolog, elkértem a kísérleti fizikalaborból a ködkamrát és bevittem az órára. Ez jóval a rendszerváltás előtt volt.

Csepelen oktatott kedvenc fizikatanárom, Vermes Miklós, aki ennél sokkal meghökkentőbb kísérletekkel szórakoztatta diákjait. Például azt is megmutatta, hogy a libatollra és a vasgolyóra ugyanúgy hat a gravitáció, és ezért ugyanolyan gyorsan zuhannak.

Sok érdekesség van a magyar fizikaoktatásban, csak kevesen tudják. Van egy barátom, aki akkor "szórakoztatta" számítógéppel a diákjait, mikor abból csak pár tucat (teremnyi méretű) volt az országban. Az kétségtelen, kevés ilyen hely volt, köszönhetően a politika nagyszerű érzékének az oktatást illetően.