Mennyire hiteles az időszámításunktól kezdve számolt évek?

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Néhány ismertebb naptár.

Teljesen hiteles, mert ezt számoljuk.

Nincs értelme firtatni.

1720 van jelenleg. A középkorban 300 évet betoldottak, amikor áttértek egyik időszámításról másikra. Azt a 300 évet megtöltötték hősies tettekkel, amik valójában nem is léteztek. A koraközépkort érinti ez.

Nagy Károly nem is létezett. A holtteste sincs meg. A vikingek nem is égettek fel semmit. Hatalmas, dicső csaták sora pedig nem is úgy voltak

Minden attól függ, hogy a mérést honnan kezded, lásd a különféle naptárakat.

Valójában pedig mindegy is, a lényeg, hogy működőképes.

Időszámításunk szerint 2020 szeptember 13. van ma, de két dolgot azért tisztázzunk ezzel kapcsolatban:

Már a Kr. e. 45-ben bevezetett Julián naptár is tartalmazott 4 évente szökőévet. Ezzel a 365,25 napos évvel jól közelítette a 365,242199 napos tropikus évet, csak 128 évente okozott egy plusz nap pontatlanságot. A Gergely naptár bevezetésekor a felgyűlt plusz napok miatt 1582. október 4.-ét 1582. október 15. követte, ezzel ledolgozva a pontatlanságot. Mivel 13 nap helyett csak 10 napot korrigáltak, ezért egyes lapos föld hívők szerint 300 év nem is létezett. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a 325-ös níceai zsinaton már lecsúsztatták azt a 3 plusz napot, ami addig összejött és ezért kellett csak 10 napot ugrani 1582-ben.

A másik, ami viszont problémásabb dolog, hogy a keresztény időszámítás kezdetét jó 500 évvel annak elvi kezdete után határozták meg(addig egész egyszerűen a Római időszámítást használták). Utólag próbálták kiszámolni 525-ben Jézus születését, és hát nem voltak túl pontosak, pár(kb 4-8) évet tévedtek. De ez igazából nem sok mindent jelent, mert egész egyszerűen az ahhoz az évhez képest 524 évvel korábbi évet vesszük az időszámításunk kezdetének, és nem Jézus valós születését.

Összegezve, ha Jézus valós születésétől(aminek nem tudjuk a pontos idejét) akarjuk számítani az időt, akkor téved a naptárunk pár évet, de ez nem számít, mert egy utólag kitalált kezdőponttól számítjuk, ami bármi lehetne.

> a keresztény időszámítás kezdetét jó 500 évvel annak elvi kezdete után határozták meg

Hozzá érdemes tenni, hogy Jézus korában, meg a következő évszázadokban nem érezték szükségét, hogy valamiféle abszolút időszámítást alkalmazzanak. A gyakorlatban a legtöbbször az aktuális uralkodó beiktatásának időpontjához mérték az időt: „Tiberius császár uralkodásának 6. évében”. Hogy aztán valamiféle abszolút időszámításhoz képest – mondjuk Róma alapításához, vagy a világ teremtéséhez képest – éppen hányadik évet írjuk, az a legtöbbször lényegtelen volt. Elvétve használtak ilyet is, de nem volt jellemző. Viszont mikor elkezdték használni Jézus születését, mint egy abszolút időszámítás alapját, akkor a történetírások alapján rekonstruáltak egy évet, amikor Jézus születhetett.

Viszont itt nem is a történetírás pontossága vagy pontatlansága okozza a bizonytalanságot. Történelemírások alapján azt viszonylag jól meg lehet határozni, hogy Jézust melyik évben feszítették keresztre. Viszont a Bibliából közvetlenül nem igazán derül ki, hogy Jézus ekkor mennyi idős volt, azaz hány évvel a keresztre feszítése és feltámadása előtt született.

> A középkorban 300 évet betoldottak

Ez egy időben igencsak népszerű, és a saját keretei között egészen konzisztensnek tűnő elmélet volt. Viszont Heribert Illig elmélete alapvetően két olyan pilléren nyugszik, amik önmagukban megdönthetőek.

Az egyik ilyen elem pont az időszámítással kapcsolatos. Ugye a i. e. 79-ben bevezetett julián naptár kb. 128 évente 1 napnyi csúszást eredményez. Gergely pápa korára, 1582-re ugye már 1661 év telt el a julián naptár bevezetésétől, így 1661/128≈13 napnyi csúszás gyűlt össze. Viszont Gergely pápa csak 10 napnyi csúszást korrigált, 1582 október 4. után október 15. következett. Viszont a naptárunk mégis pontos. Ez ugye Illig elméletének az egyik alapja.

A magyarázat ugye az, hogy Gergely pápa nem a julián naptár bevezetése óta összegyűlt csúszást korrigálta, hanem a 325-ben tartott niceai zsinat óta összegyűlt csúszást korrigálta. De miért? Hiszen az eltérés a julián naptár bevezetése óta gyűlik, mi köze az egészhez a niceai zsinatnak? Még ha a niceai zsinaton történt volna naptárkorrekció, akkor oké. De nem történt…

Viszont történt valami más a niceai zsinaton. Azt érteni kell, hogy abban a korban nagyon nem volt mindegy szakrális szempontból, hogy egy ünnepet mikor ünneplünk. Nem lehetett megtartani egy ünnepet egy héttel korábban, vagy később, az ünnepet azon a napon kell megünnepelni, amikor az van. Ennek fontos szakrális jelentősége van. És a niceai zsinatig már a julián naptár bevezetése óta összegyűlt 3 napnyi csúszás. A húsvét meg mozgóünnep, ami a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap. De mikor van a napéjegyenlőség. Itt nagyítódott fel a probléma, mert valaki csillagászati megfigyelések alapján számította ki a tényleges napéjegyenlőség időpontját, van, aki meg egy hagyományos időponthoz képest. (Ami március 24. lehetett. Emellett több érv is szól, pl. a szökőnap sem véletlenül esik február 25-re. A julián naptárat úgy alkották meg, hogy a tavaszi napéjegyenlőség – ami náluk ünnep volt – az egy héttel a hónapforduló elé essen. Ugye akkor is volt adófizetés, kellett egy hét, hogy az ünnep után legyen idő leszállítani a sokszor terményben fizetett adót.) A lényeg, hogy ha a tényleges napéjegyenlőség március 21-re esik, a hagyományosan a napéjegyenlőségnek tartott időpont meg március 24-én van, viszont március 22-én van holdtölte, akkor a húsvét időpontja egy hónappal arrébb kerül. Ez ahogy írtam szakrális szempontból sem volt mindegy. Másrészt a földművelés tevékenységeit is a húsvéthoz igazították sokszor, praktikus jelentősége is volt annak, hogy mikor is van húsvét.

Tehát bár a niceai zsinaton nem történt sem naptárkorrekció, sem naptárreform, de egy fontos döntés megszületett. Kiszámolták azt, hogy aktuálisan melyik napra esik a napéjegyenlőség – ez március 21-e volt –, és úgy döntöttek, hogy a húsvét időpontjának a kiszámítását innentől ettől a dátumtól számolják, és nem a tényleges csillagászati napéjegyenlőséghez képest. Gergely pápának pont ezért úgy kellett korrigálnia a naptárat, hogy a napéjegyenlőség ezen a niceai zsinaton meghatározott március 21-re essen, ezért kellett csak 10 napot korrigálnia.

És ha ezek alapján nézzük, akkor nem megalapozza, hanem cáfolja a kitalált középkor elméletét az, hogy a naptár a 10 napos korrekció után pontos. Akkor lenne pontatlan, akkor nem esne a ténylegese tavaszi napéjegyenlőség március 21-re, ha valóban utólag betoldott, fiktív időszak lett volna az a 300 év.

A niceai zsinaton kicsiben valami olyasmi történt, ami az időszámításunkkal is. Jelenlegi tudásunk alapján az valószínűsíthető, hogy Jézus kb. 2024 éve született, azaz i. e. 4-ben. De nem a naptárat toljuk el és írjuk át az évszámot 2024-re, hanem kvázi „szentesítjük” ezt az eltérést, és inkább azt mondjuk, hogy Jézus i. e. 4-ben született, vagy ha úgy tetszik, akkor az időszámításunk kezdete a Jézus születése előtti 4. év. Hogy ezt most valaki hitelesnek tartja-e vagy sem, az már inkább szubjektív érzés kérdése, mintsem objektív tudományos kérdés.

(A kitalált középkor elméletének másik alappillére is megdönthető önmagában, de ezen túl számos más érv is ellene szól.)

> a 325-ös níceai zsinaton már lecsúsztatták azt a 3 plusz napot, ...

Nem csúsztatták le, hanem rögzítették. Így nem december 24. a téli napforduló, hanem az három nappal korábban van azóta is.