Honnan származik az a sok kicsi anyag amiből lett az univerzum? Most nem lesz itt semmi vallás, semmi multiverzum. Csak olyan infók kellenek amit a tudomány "elképzel"

Pontosan senki sem tudja, de eddig az ősrobbanás a legvalószínűbb elmélet. Volt egy végtelen sűrűségű szingularitás, ami hirtelen felfúvódott. Aztán a végtelen mennyiségű energia egy része átalakult végtelen mennyiségű anyaggá.

A Föld, és a rajta lévő összes dolog anyaga, téged is beleértve, csillagokban keletkezett. A szén, szilícium, vas, stb.

The "inflationary universe."

The leading idea is called the "inflationary universe" model. The key assumption of this model is that just before the Big Bang, space was filled with an unstable form of energy, whose nature is not yet known.

Még nem ismert..és lehet sose fogjuk tudni. A gond az, hogy az univerzumon belül értelmezhető csak a tér és sok más dolog, azon kívülre nem tudunk jutni..(még és lehet sose)..

Amink van pár modell és a megfigyelések és ezek alapján a legjobb az első által írt az, ami van.

A tudománynak be kell érnie a nem tudjuk válasszal most.. (amíg nincs más) és nem azt mondani, hogy a kicsi póni oda rakott egy energiaszeletet és mivel a tudomány ezt nem tudja cáfolni, ezért biztos úgy van..

"Honnan származik az a sok kicsi anyag"

Pont ezen (is) dolgoznak a nagy energiájú részecskegyorsítókban, hogy megtalálják azt a közös valamit, amiből a különféle részecskék szétváltak. És még az is csak a kirakós egy kis része lenne.

Értem én, hogy az ember türelmetlen és válaszokat szeretne, de egyrészt ez néha évtizedekig tartó munka eredménye (vagy részeredménye), másrészt mi átlagpolgárok talán nem is értenénk a választ. :)

A Cernben nem csinálnak semmit.

Mossák a pénzt, ennyi.

Minél nagyobb energiát közölnek egy részecskével, annál közelebb kerül időben az ősrobbanás kezdeti állapotához, annál inkább olyan részekre esik, amik az "őslevest" is alkották.

"honnan fogják tudni, hogy megtalálták"

Olyan emberek dolgoznak ott, akik értenek hozzá. És még így is évek kellhetnek, hogy egy mérési anyagot feldolgozzanak és utána konszenzusra jussanak, hogy mit is találtak.

Az ember kezdetben a saját érzékszerveivel figyelte a természetet. Válaszolni csak olyan kérdésre tudott, amit megtapasztalt.

Később különféle eszközöket talált ki, amelyekkel kiterjesztette az érzékelési lehetőségeit. De változatlanul csakolyan kérdésekre tud válaszolni, amit megtapasztalt.

Az ember később arra is rájött, hogy modelleket érdemes gyártania, mert ezzel egyfelől másoknak átadhatja ismereteit, másfelől lehetősége lesz számolni, azaz szimulálni a valóságot. Ez arra jó, hogy már nem mindent kell megtapasztalni, csak ahol a számítás ezt jósolja. Így jut el olyan feltételezésekig, amit még nem tudott megtapasztalni, de illik képbe, amit addig ismer.

Ilyen dolog az ősrobbanás, az univerzum végtelen nagy volta és az anyag nagyon kicsiny építőkövekből való felépülése. Amit megtalált, ott megvizsgálhatja, hogyan és mi alkot nagyobbat. Amit még nem talált meg, ott csak találgathat. A tippje gyakran jó, de csak tipp, nem tapasztalat.

Megpróbálok egy hasonlatot mondani arra, amit te akarsz kérdező. Tegyük fel, hogy van egy nyelvzseni, aki 20-30 nyelvet beszél folyékonyan, de még azt is tudja róluk, hogyan alakultak ki, hogyan képződtek a szavaik. Te ezt meghallod, felkeresed és megkérded, mi volt a hottentotta nyelv első szava. A válasz, hogy speciel, hottentottául ő nem tud. Még azt sem tudja lefordítani, hogy "mi a neved". Te azonban erősködsz, hogy jó, de legalább azt mondja meg, hogyan képezik a szavakat. Mert ezt szeretnéd megérteni.

Nem fog sikerülni. Amit nem ismerünk, arra nincs válasz. Lehet, hogy van tipp, azt azonban nem fogadhatjuk el. Ha a tipp egyszer majd beigazolódik, akkor igen, addig nem. A négyéves gyermek végtelen kíváncsiságában hajtogatja: de miért? de miért? Mert számára a szülője végtelen tudású. Ő még nem érti, hogy valaki valamit nem tud. Te feltehetően ezt a kort többszörösen túlhaladtad. Neked el kell fogadnod, hogy van kérdés, amire nincs válasz. Sőt, a helyzet annyival rosszabb, hogy van kérdés, amire van válasz, de nem érted. És amíg bizonyos dolgokat meg nem tanulsz hozzá, nem is fogod. Így működik az agy.

"Mert asszem a tudomány nem a miért-re kíváncsi. Hanem a hogyanra. Nem?"

A tudomány a miértekre ugyanúgy kiváncsi. Például a gravitáció nem csak azt segít meghataározni hogy az alma hogyan zuhan, hanem egyáltalán miért. Egyébként ezzel pont a hívők szoktak érvelni hogy: a tudomány válaszolja meg a hogyanokat a vallás pedig a miérteket.

Arra meg hogy hogyan keletkezett az anyag pedig még senki nem tudja a választ és talán soha mem is fogja.

"Egyébként ezzel pont a hívők szoktak érvelni hogy: a tudomány válaszolja meg a hogyanokat a vallás pedig a miérteket."

Kétféle miért van: a "mi okból" és a "mi célból". A tudomány persze kíváncsi a miértekre, de csak a "mi okból" típusú miértekben illetékes. A "mi célból" a vallás területe.