Mi történik? (Optika)

Meglepő lesz a válasz:

Ilyenkor a lencse se nem homorú, se nem domború. Na, akkor milyen lehet?

Némi gondolkodással rájöhetünk, 1/f akkor nulla, ha a két tényező egyike, másika vagy mindkettő nulla.

Tehát lehet(ne) n=1, de a jelentése miatt ez nem lehetséges.

Lehetne 1/r1+1/r2 nulla, csakhogy összeg akkor nulla, ha egyik tag a másikkal ellentétes értékű. vagyis r1=-r2. Vagyis a lencse se nem konvex se nem konkáv. Más néven síklemez.

És valóban, síklemezen a merőleges sugarak simán át mennek, a ferdék meg kissé odébb párhuzamosan mennek tovább. Egyszerűbben: ez a lencse nem lencse.

Az r1=-r2 még nem feltétlenül jelenti azt, hogy síküvegről van szó (r1=>végtelen), lehet az görbült felületű is. Viszont ez a képlet nem az általános lencsetörvény, hanem a vékonylencsés közelítése, a vastaglencsés változatban van egy harmadik tag is (amiben ott figyel a középvastagság ugyebár). Ezt csak azért írtam le, hogy addig el ne kezdjen rajzolni meg számolni senki, amíg egy túlegyszerűsített képletet használ.

Szóval mi van, akkor, ha egy üveg valaminek nulla az eredő törőereje, vagyis az jön ki, hogy 1/f=0? f=>végtelen. Akkor az egy afokális üveg cucc lesz (nincs fókusza, sem valós, sem virtuális), és r1 <> -r2 a harmadik tag miatt. Speciális esetben síküveg, általánosan nem. Síküvegnél mondhatnánk, hogy nincs itt semmi érdekes, de jó tudni, hogy már az is el tudja rontani a képalkotást, hiába nincs törőereje. Ezt a biológiai mikroszkóp objektívek tervezésénél figyelembe is kell venni: a minta felett van egy fedőüveg, vagy vízréteg, küvetta fala, stb., erre is korrigálnak.