Valóban már a zuhanás közben meghal az ember?

Ez hülyeség. Gondolj az ejtőernyősökre, ők sem ájulnak el vagy halnak meg szabadesés közben, pedig lényegesen jobban felgyorsulnak.

Nyilván ha beteg vagy pszichés problémával küzdő egyénről beszélünk, az más eset.

Az ötösnél a pont, nem is értem hogy a többiek miről beszélnek. Az ejtőernyős nem a biztos halálba ugrik.

"Nap mint nap olvashatjuk a hírekben, hallhatjuk a rádióban és televízióban, hogy egy baleset során valaki "szörnyethal" (sok esetben "szörnyet hal"). Ha a halál nagyon rövid idő alatt következik be, például autóbaleset, omlás, robbanás következtében, akkor szörnyethalásról nem beszélhetünk. Ehhez ugyanis némi idő kell, és nem fizikai sérülés okozza.

Orvosi megközelítésben a kifejezés gyökere: "szörnyethal a látványtól" már sejtetni engedi, hogy halálhoz vezető folyamat belső (szervezeti), idegi-hormonális történések okán indul el. Ha valaki sokemeletnyi magasságból zuhan le, a félelem, illetve a pánik következtében pillanatok alatt alarmírozott idegrendszer olyan mértékű stressz-aktiválódáshoz vezet, ami önmagában szívblokkot képes okozni. A felszabaduló hormonok közül a leggyorsabban és legnagyobb mennyiségben keringésbe dobott adrenalin szerepe lehet a legfontosabb. Hirtelen baleset következtében nincs idő az idegi-hormonális riasztásra, így szörnyethalásról nem beszélhetünk, a halált konkrét, végzetes sérülések okozzák.

Ezzel szemben egy zuhanás vagy más, időben elnyújtottabb baleset során előfordulhat, hogy a sérülések súlyossága önmagában nem feltétlenül vezetett volna a balesetet szenvedő halálához – azelőtt halt meg, hogy sérüléseit elszenvedte volna, vagy a fizikai sérülések csak betetőzték a folyamatot.

A szörnyethalás ritkább mint gondolnánk. Az adrenalin normál körülmények között felkészít és aktivál, de abúzusa során is inkább csak az arra fogékonyabbakra jelenthet veszélyt. A szörnyethaláshoz ez az érzékenyebb alkati státusz és valódi halálfélelem szükséges. Ennek ellenére jobb ha vigyázunk a toronyból, daruból történő gumiköteles ugrásoknál: aki kevésbé tűrőképes az adrenalinnal szemben, az gondolja meg kétszer, hogy mire is vállalkozik.

Nyelvi megközelítésben a "szörnyethal" kifejezést sokkoló baleset közvetlen és hirtelen folyományaként elhunytak vonatkozásában is értelmezik: szörnyen, szörnyűen, szörnyű körülmények között hal meg, "szörnyűt hal". A két értelmezés párhuzamosan él."

"és utána az autó kezd "visszazuhanni" néha engem is a szívroham kerülget"

Ez remélhetőleg csak egy elég nagy félreértés. :) Van itt érzés, de az nem a szívé. Ha meg a közutakon szokásos görbületeknél annyira megijedsz, akkor nemhogy autóvezetésre, de az Életre is alkalmatlan vagy.

Ha ez így lenne, bizonyos vidámparki játékok szabályos kivégzőgépek lennének. Például a szabadesés tornyok:

[link]

Egészséges embernek nem okoz gondot 1 g függőleges gyorsulás (szabadesés) elviselése. Jóval nagyobb erőhatásoknál sem a szívroham a jellemző tünet, hanem pl. átmeneti eszméletvesztés.

Előfordulhat, de az valószínűleg csak olyan esetekben, ahol hirtelen, nem várt zuhanás következik be. De ezt igen nehéz bizonyítani, hogy mikor halt meg. Ha sok eset áll rendelkezésre, akkor abból valami látható.

Több vér marad hátra a "betonon" , ha az utolsó pillanatban is pumpált még a szív.

Persze ehhez az kell, hogy pontosan ugyanolyan esetek legyenek, amit vizsgálni lehet.

Teljesen valószínűtlen, hogy erről létezne statisztika.

Az emberek nagyon sokfélék, a helyzetek is. Stressz és sokk az két dolog. Előbbi esetén egy konkrét esetben ritkán történik szívleállás, utóbbiban sűrűbben.

Végzetes sokkot az adott ember hajlandósága (DNS-e), a körülmények és az adott ember aktuális állapotának együttese határozza meg. Aki váratlan helyzetekre nem ijedős, nem kap sokkot. Akivel éppen nyugodt pillanatában történik, nehezebben kap sokkot. Erősen függ attól, mennyire élénken tudja valaki elképzelni a közeljövőt. Ejtőernyős, még első alkalommal is (egyébként előtte alkalmassági orvosi vizsgálat van) tudja, az ernyővel nem csapódik be. Aki a halálba ugrik vagy véletlenül esik le, biztosan tudja, néhány másodperc és vége. Ez idézhet elő sokkot, különösen élénk fantáziával.

Összességében, a sokféle változatot tudva, feltehető, hogy viszonylag kis százalék kap még a levegőben halálos sokkot. A többséggel az ütközés végez.