Hová csap a villám?

Igen erős gyanúm van arra, hogy nem hiába Rettegsz. Lelkiismereteden gondolkozz el!

Nem egy példa volt, hogy emberbe csapott, no meg felhő nélkül is időnként csap. Nézz utána, hogy valós-e. hátha azt gondolod, hogy rettegtetni szeretnélek.

A felhőkben időnként nagy mennyiségű töltés halmozódik fel. Különböző felhőcsoportokban eltérő típusú töltések. Ha egy felhőtömeg túltöltődik, kisül,mégpedig a legközelebbi ellentétes töltésű irányába.

Töltése a földnek és a földön lévő tárgyaknak is van, ezért - ritkán - oda is becsap a villám (azaz kisül a töltés). Mivel a töltések csúcsokban összesűrűsödnek, ezért csúcsos tárgyak (például a villámhárító) előszeretettel vonzzák a villámot (feltéve, ha ellentétes töltésűek, különben nem számítanak). A villámban lévő töltés - ha földi tárgyba csap - elvezetődik a földbe, ott szétoszlik és vége.

Ebből következik, hogy földre sokkal ritkábban csap villám, mint másik felhőbe (mert az van közelebb). Ha mégis, a hője éget, a töltése elvezetődik. Egy nedves fában is, mellesleg a fa könnyen ég, ezért ekkora hirtelen hőtől meg is ég. Emeletes házakon elsősorban a villámhárítóba csap és elvezetődik. Nem csap bele cseréptetőbe. Valamilyen fémrészbe csap. Ha ez fémes összeköttetésben van a földdel, akkor rémületen kívül más nem történik. Ha közvetlenül nincs, akkor is van az épületben valamiféle fémes összeköttetés, ami a földig vezeti. Ha nincs végképp semmi,a töltés hővé alakul és gyújt minden éghetőt, ami a közelében van.

Fontos tudni, a villám a másodperc kicsi töredékéig tart, az elvezetődés is ennyi, viszont a hője nagyon nagy. Ezért csak az gyullad meg, ami igen rövid idő alatt képes erre. Az ember bőre nagyon sérülékeny (már egy forró vaslemezhez érve is megég), de elsősorban a szíven áthaladó áram bénít. Ha nem arra megy, legfeljebb égési sérülést okoz. De ehhez az kell, hogy valami jól vezető dologhoz érjen közben.

Összességében, rettegésed tökéletesen alaptalan, a nagyfokú nemtudás miatt alakul ki. Ha nem hiszed, tanulmányozd a villámokkal kapcsolatban az internetet. Magad is láthatod, egyközepes eső (vihar) alatt több szá,vagy több ezer villámcsapás van. Kiszámolhatod, Magyarországon hányszor van vihar a különböző helyeken egy évben. Megnézhetsz statisztikákat, hány villámcsapás van házakban (nagyon kevés). Megnézheted, egy évben hány emberbe csap villám (több év alatt esetleg egy). Vagyis sokmillió villámcsapás van egy évben, de emberbe csak több évenként csap, közülük is a többség felelőtlensége miatt. Átlagosan, egy szobában egy fotelben ülve - talán még soha nem volt. Szóval rettegésed a tudatlanság következménye, alapja nulla.

Legtöbbször a környezet legmagasabb kiemelkedésébe csap, azok közül az elektromosan jobban vezető dolgokba és azt is szereti ha ez a valami csúcsos.

Egy fátlan házatlan mező közepén egy fémnyeles és vázas esernyő meglehetősen öngyilkosjelölt mutatvány viharban.

A kerékpár is hasonló okokból!

ˇis jó választ adott már, de egy mondatát azért cáfolnám:

"Ha nem arra megy, legfeljebb égési sérülést okoz. "

- Meg idegsérüléseket.

- Meg elektrolizálja a vért ami vérrögképződéssel is jár.

- Meg halláskárosodást okoz.

stb...

[link]

[link]

"De ehhez az kell, hogy valami jól vezető dologhoz érjen közben."

Nem kell jó vezetőn állni elég a nedves talaj vagy egy fémtárgy abban amin áll pár centire az ember alatt. Pl vasbeton vasalata ha valahol földelve van simán elegendő vagy vízvezeték a földben.

"Nem csap bele cseréptetőbe. Valamilyen fémrészbe csap. Ha ez fémes összeköttetésben van a földdel, akkor rémületen kívül más nem történik. Ha közvetlenül nincs, akkor is van az épületben valamiféle fémes összeköttetés, ami a földig vezeti. Ha nincs végképp semmi,a töltés hővé alakul és gyújt minden éghetőt, ami a közelében van."

Ne bagatellizáljuk a dolgot. Villámhárító nélküli épületekben az általad említett, villámáramot levezető "fémes rész" gyakran elektromos vezetékeket és vízvezetékeket jelenti. Ezek viszont nincsenek szabadon: a tetőn, gerendákon, egyéb épületszerkezeti elemeken, gyakran éghető anyagokon át vezet hozzájuk az út.

#4-nek és #5-nek. Fontoskodó vagy kötözködő (inkább előbbi) hangulatomban én is kikezdhetném válaszokat. Azért nem teszem, mert két szempontot mindenképpen figyelembe veszek. 1. A legegyszerűbb témában is, mindenre kiterjedő, precíz tudományos választ adni sok oldalnyi szöveg, ahol gyakran egyes használt szavakat külön is értelmezni kell. Ez itt lehetetlen.

2. Azt tartom jó válasznak, ami a kérdező (becsült) szintjén igyekszik a lehető legrövidebb lényegi magyarázatot adni. Emiatt a válasz lehet pongyola, lehet hiányos, és még sok minden lehet. Viszont a kérdező alapproblémájára mindenképpen választ kell adnia.

Válaszra akkor szoktam reagálni, ha az lényegileg hibás. Mert akkor félrevezeti az olvasót. Van itt ilyen is.

Mindezeken túl: a reakciókban megfogalmazott állítások is igazak. Csak nem tartom őket a magyarázat lényegi elemének. De nem vonom kétségbe, ha más igen.