Mennyi egy friss hulla felezési ideje?

Mik ezek a kérdések?

Ennyire unalmas a nyár?

Hadd ismételjem meg az előző hasonló kérdéshez írt "válaszomat":

?????

Most teheted itt a pökhendit meg a sértettet, de a kérdésednek nincs értelme. A hullára nincs értelme annak, hogy felezési idő. Mégis mi az isten feleződne benne? Nem ugyanúgy működik, mint a radiaktivitás, a busznak sincs felezsi ideje, a fagyinak sincs. Nem foghatod rá random dolgokra, hogy na, mi ennek meg annak a felezési ideje.

A biológiai dolgoknak amúgy FÉLÉLETideje van. Az hasonlóan hangzik, de tök mást takar. Például egy enzimoldat csakugyan egy bomlási függvény során veszti el az aktivitását, úgyhogy annak van értelme féléletidőt mérni.

A hullának meg nincs, mert még ha nagyon megengedően és lazán is vesszük a kérdést, akkor sincs egy olyan értelmezhető, mérhető paraméter, amivel meg tudnánk mondani, hogy na akkor ez most már csak egy fél hulla, és x nap alatt jutott el ebbe az állapotba.

Sajnos a világ olyan hely, hogy akárhány ostoba kérdést is ki lehet találni, de nem lesz mindre válasz.

#7

Akkor ki is fejtem (én is). A problémák a következők:

1. Ahogy már előttem is leírták, a felezési idő egy adott anyag (elem, vegyület, izotóp) mennyiségének változására vonatkozik. (Illetve, ahogy a 8. válaszoló írta, a biológia esetében fél-életidőről szoktunk beszélni, de ez lényegében ugyanaz, mint a felezési idő, az angol mindkettőre a half-life kifejezést használja.) Ehhez képest az emberi testben kismillió különböző vegyület található. Szóval szigorúan véve már itt megbukik a kérdés értelmezhetősége.

2. Persze legyünk rugalmasak, próbáljuk meg tágabban értelmezni a féléletidőt. Nos mire gondolt az ismeretlen szerző? Minek a változását kéne nézni? A sejtek számáét? A test tömegéét? Esetleg valami másét? Az utólagos kommentek alapján az első, de ez egyáltalán nem triviális. Majd kitérek bővebben is a sejtek számára és a tömegre, de előbb nézzünk egy másik problémát.

3.A felezési idő akkor alkalmazható, ha a változás (a mennyiség csökkenése) exponenciális (vagy legalább jó közelítéssel az). Nos az ember élete során a sejtek számának és a test tömegének a változása nem ilyen. Esetleg rövid exponenciális időszakokat ki lehet jelölni, de ahhoz meg messze nem elég konkrétak ezek a kérdések. De akkor nézzük konkrétabban.

A) A sejtek száma.

"valamilyen időszerinti függvény szerint bomlanak, feleződnek, esetleg megduplázódnak."

Mondjuk úgy, osztódnak és elpusztulnak. (Itt most nem tudom, hogy a feleződnek és megduplázódnak mindkettő az osztódást akarja leírni, de ha igen, az elég vicces.) Nos valóban tesznek ilyet, de általában nem exponenciális függvény szerint. Az embrióban 16 sejtes állapotig még nagyjából leírható exponenciális függvénnyel a változás (12-24 óránként van egy osztódás). Utána azonban beindul a differenciálódás, és a sejtek osztódási üteme is eltérő lesz. Ezen kívül viszonylag hamar szerepe lesz az apoptózisnak (programozott sejthalálnak is). Szóval nagyjából 16 sejtes állapotig írható le a sejtek száma exponenciális függvénnyel, maximum itt lehet ráhúzni a kérdésre bármilyen, legalább hozzávetőleg értelmes választ.

Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb új sejt fog létrejönni, miközben egyre több sejt pusztul el (de ez is nagyon függ a sejttípustól!). De ha valaki meghal, akkor is nagyon függ a sejttípustól, milyen gyorsan halnak meg. Az idegsejtek például jellemzően csak percekig bírják működő keringési rendszer nélkül, más sejtek szívósabbak. Őszintén szólva fogalmam sincs, a halál után milyen függvény szerint írható le az élő sejtek számának változása, de kicsi az esélye, hogy pont exponenciális függvény szerint. Amúgy meg irgalmatlanul függ a környezeti tényezőktől (fagyasztóban tovább el van, mint egy mocsárban).

B) Ha a testtömeget (méretet) nézzük, az például az embrionális fejlődés elején (a beágyazódásig) nem is változik. később egyre gyorsabban növekszik, de ahhoz azért erősen kell bandzsítani, hogy exponenciálisnak nézzük a növekedést.

[link]

A posztembrionális fejlődéshez képest mondjuk még mindig jobb.

[link]

Forrás: [link]

A halál utáni változás meg már önmagában elképesztő nehezen mérhető, értelmezhető (pl. ha elvérzik, az némi súlyvesztés), és ismételten iszonyatosan függ a környezeti tényezőktől.

4. Az felezési idő csökkenésre vonatkozik, így az embrió fejlődésére feltenni elég vicces. Értem én, hogy lehet negatív felezési idővel számolni, matematikailag működik is, de akkor is...

Összegezve: Szigorúan véve teljesen értelmetlen a kérdés. Ha nagyon tágan akarjuk értelmezni, akkor sem megválaszolható ilyen formában a kérdés további pontosítás nélkül (mit mérünk, pontosan milyen időszakban, stb.). Ha nagyon rugalmasak vagyunk, akkor az embrionális fejlődés során találhatunk olyan időszakokat, amikor a sejtek száma vagy a testtömeg exponenciálisan változik (ráadásul ezek nem feltétlen esnek egybe). Ebben az esetben ha nagyon megengedőek vagyunk, mondhatjuk, hogy megválaszolható a kérdés. (Bár akkor már miért nem úgy tesszük fel, hogy mennyi idő alatt duplázódik a testtömeg/a sejtek száma?) A hulla esetében nem tudom, hogy exponenciális függvénnyel leírható-e a tömegcsökkenés/sejtszám változás. (A tippem, hogy nem, de erre tényleg nincs adatom.) Eleve a méréselég problematikus (pl. pontosan meddig tart a hulla). Általános esetben biztos nem adható válasz, legfeljebb akkor van rá valamennyi esély, ha pontosan megadjuk a körülményeket (hőmérséklet, páratartalom, stb.)

Tehát szigorúan véve értelmetlenek a kérdések, tágan és jóindulatúan értelmezve pedig nagyon pontatlanok, emiatt nem megválaszolhatóak.