Milyen módon tudnék középiskolásként egyetemi kutatásba bekapcsolódni?
Sehogy. A középiskola egy rendkívüli gyenge szintet jelent bármilyen kutatáshoz.
Ez olyan lenne, mint egy békát meg akarnának tanítani beszélni XD.
Én korábban az MTA-TTK-n dolgoztam kutatóként.
Volt egy srác, aki már gimisként kezdte a laborban való munkát, a kutatást. Nagyon jó eredményeket ért el, már úgy ment PhD hallgatónak, hogy megvolt neki a szükséges publikációs kritérium a PhD-hez.
Keress kapcsolatokat, írjál email-eket laborvezetőknek. Ne aggódj, megfelelő intelligenciával és szorgalommal te is meg tudod azokat a labormunkákat csinálni, mint egy egyetemista.
"Ne aggódj, megfelelő intelligenciával és szorgalommal te is meg tudod azokat a labormunkákat csinálni, mint egy egyetemista."
Én konkrétan azért hagytam ott a kísérletes biokémiát a phd fokozat megszerzése után, mert a munka 90%-a olyan volt, amit egy random középiskolás is meg tudott volna csinálni. :D
Aki megpróbált segíteni, annak nagyon köszönöm.
Akik pedig leszóltak:
Vettem már részt etológiai kutatásban. Azonban a témavezetőim nem voltak hosszútávon túl segítőkészek, pedig igazán kivettem a magam részét a munkából. Azonban ahogy oda bekerültem (amilyen módon), arra már nincs lehetőségem, így gondoltam hátha tud itt bárki ajánlani valamit.
Egyébként leginkább biológián belül.
(Azért nem konkretizáltam a kérdésben, mert a bekerülésnek a procedúrája gondolom ágazattól független.)
Aki kérdezi miért akar valaki nagyobb szintű tudást szerezni:
Mert a TUDOK-on egy kutatómunkával lehet indulni, amin ha helyezést ér el valaki, felvételi többletpont jár. Ezért.
Minden fontosabb ágazat (kémiától a matematikáig, nyelvtudománytól a filológiáig) működtet középiskolások számára megoldóversenyeket. Folyóiratok közlik a problémát, és vannak területi, országos versenyek. A tudományok iránti elkötelezettség nem úgy kezdődik, hogy egyik este elgondolkodom és elhatározom.
Rengeteg általános iskolás is versenyez ezeken, középiskolások meg különösen. Itt rangos helyezést elérni nem könnyű, a feladatok zömét átlag középiskolás meg se érti, nemhogy megoldja. Ezt minden kutatóhely (főleg egyetemi) ismeri, az ember ismertsége a publikációi minősége által nő. ÉS ha oktatók valakit izgalmasnak találják, megkeresik az iskoláját (az MTA most leköszönt világhírű elnöke is így kezdte középiskolásként - igaz, akkoriban több - vagy inkább más - lehetőség volt). Nemzetközileg ismert kutatók is így szereznek nevet maguknak (persze nemzetközi folyóiratokban való publikálással).
A tudományban - ma különösen, és ez nem politika, mellesleg a politika az élet szerves része, azt kiküszöbölni az életedből pont annyi, mintha mondjuk a fizikával nem lennél hajlandó foglalkozni - szóval ma nálunk nagyon torz szemlélet uralkodik. Ezért elképzelhető az a különben nem hatásos módszer, hogy beprotezsálnak. Ha ma így kerülsz valahová, kerülni fognak, mert pártkatonának néznek. Különösen igaz ez a végletekig frusztrált, kivéreztetett egyetemekre. A tudományban a munkád visz előbbre, legalábbis úgy, hogy felnézzenek rád és ne röhögjenek a hátad mögött. A munkád megtalálja az érdeklődőt, mert ez a természetes módi arrafelé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!