Van valami különbség a keverékek és a diszperz rendszerek között, vagy a kettő pontosan ugyanazt jelenti?

Írtam, hogy olyanok írjanak, akik értenek hozzá...

A wikipédiát én is meg tudom nézni, és bemásolni onnan. Nem mellesleg ha jó megfigyelő vagy, akkor észreveheted, hogy azt a változtatást nem is olyan rég rakták bele a cikkbe, szóval még lehet, hogy nincs kiforrva teljesen.

Ha már a wikipédiát lapozgatod, érdemes elolvasni a vitalapot is, ahol azt írják, hogy az elegy és a diszperz rendszer nincs definiálva a Gold Bookban, emiatt pedig a cikkben tett forrásolatlan állítás kissé ingatag.

Köszönöm a választ.

Ez megint egy olyan probléma, amibe gyakran belefut az ember, ha kémiát tanul: egy adott kifejezést többféleképpen definiálnak.

Az egyenletes szétoszlatást szerintem lehet úgy is lehet értelmezni, hogy a rendszerben makroszinten egyenletesen van szétoszlatva az anyag. Ezt az is alátámasztja, hogy létezik a "durva diszperz rendszer" kifejezés. Sőt, angolul is használják coarse dispersion néven.

Na, rászántam magam, és utánanéztem az egyetemi könyvekben és jegyzetekben, hogy mit írnak a diszperz rendszerekről, és egyikben sem korlátozták őket homogén rendszerekre.

A nanotechnológia kolloidkémiai alapjai (Hórvölgyi Zoltán):

Azt írják benne, hogy Wolfgang Ostwald az 1900-as évek elején a diszperz rendszereket heterogén rendszereknek tekintette. Azonban pár sorral lejjebb újra őrá hivatkozva van egy táblázat a "diszperz rendszerek" fajtáival, ahol meg van különböztetve "Amikroszkópos", "Szubmikroszkópos" és "Durva" rendszer.

Ezután még számtalan említés van "kolloid diszperz rendszerről" és "durva diszperz rendszerről" (tehát 1 mikrométer feletti részecskéket tartalmazó rendszerről).

Gyógyszerek (Faigl Ferenc, Szeghy Lajos, Kovács Ervin, Mátravölgyi Béla):

Csak egyetlen mondat szerepel a keresési feltételek között, az pedig így hangzik: "aeroszol: kolloid diszperz rendszer, amelyben szilárd vagy folyékony anyag gázban oszlik el"

Szóval nem a diszperz rendszert definiálja, de annyi azért látszik belőle, hogy nem csak homogén rendszert, hanem a kolloid rendszert is diszperziónak tekinti.

Kolloidkémiai laboratóriumi gyakorlatok - 4. kiadás (Csempesz Ferenc):

Ez a kiadvány se definíciószerűen ír a diszperz rendszerről, hanem olyan mondatok és mondatrészek kapnak benne helyet, hogy pl. "Az emulziók olyan diszperz rendszerek, amelyekben.... A két folyadék fázis egyáltalán nem, vagy csak korlátoltan elegyedik egymással."

És mivel a két fázis nem elegyedik egymással, levonható a következtetés, hogy mikrométernél nagyobb cseppekről beszélünk.

Írja még azt is, hogy "Durva és kolloid diszperz rendszerekben a diszpergált részecskék a közeg molekuláihoz képest olyan nagyok, hogy...."

Környezetkémia (Salma Imre):

A valódi oldatokat, a kolloid oldatokat, az 1 mikrométernél is nagyobb szemcsékkel rendelkező leülepedő anyagokat is a diszperz rendszerekhez sorolja (van is róla egy szép táblázat).

Műszaki Kémia (Mészárosné, Bálint Ágnes):

Érdekes, hogy ez a kiadvány szintén Wolfgang Ostwaldra hivatkozik, de itt már azt írják, hogy "Ostwald (1907) nevéhez fűződik a kolloidok méret szerinti csoportosítása: a mikroszkópos diszperz rendszer, kolloid rendszer, mikroszkópos durva diszperz rendszer"

Szerves vegyipari technológiák (Bakó Péter, Fogarassy Elemér, Keglevich György):

Szintén nincs benne a diszperz rendszer meghatározása, viszont szerepel benne egy olyan mondat, ami önmagáért beszél: "A vízben nem oldódó monomert négyszeres mennyiségű vízzel intenzíven keverve, olyan diszperz rendszert kapnak, amelyben a monomer 0,1–1 mm átmérőjű gömbök formájában van jelen"

Vizkémia I. (Rácz Istvánné):

Ebben egy grafikon segít eligazodni a fogalmak között, ahol a diszperz rendszereket részecskemérettől függően "valódi oldatokra", "kolloid rendszerekre", valamint "makroheterogén rendszerekre" osztja fel.

Az angol nyelvű kiadványokban kb. ugyanez a helyzet, nem korlátozzák a definíciót homogén rendszerekre. Szerintem maradjunk annyiban, hogy többféle definíció létezik, de nagyobb súllyal esik latba a mindhárom rendszert magába foglaló diszperz rendszer.