Milyen elv alapján ráz meg a rosszul bekötött bojler tusoláskor?

Az éjszakai áramnak ehhez semmi köze, ha ráz akkor ráz nappal is meg éjszaka is. Annak, hogy kimegy az izzó a lámpából sok oka lehet.

Amúgy ekkora hülyeséget nem hallottam, hogy a bojler zuhanyzáskor ráz. Ha ráz akkor mindig ráz, nem csak a zuhanyzóban hanem víziváskor, kézmosáskor stb. Ez lehetetlen, mert ehhez a vízbe kellene belemenni a delejnek és onnan rajtad keresztül záródnia a körnek.

A lámpa azért megy ki gyakran, mert feltehetően a foglalat környékén rossz a kötés (érintkezés). Ezért ilyen pontokon néha ívet húz, máskor kihagy egy villanásra. Ez azt jelenti, hogy a lámpa izzóján nagyon rövid időre sokkal nagyobb erősségű áram folyik át, és az izzók ezt nem szeretik.

A bojler alapesetben soha nem ráz. Akkor tesz ilyent, ha egy kontár babrálta, vagy annyira régi, hogy elrozsdásodott benne egy vezeték, a lényeg, hogy oda ér (fémhez), ahová nem kéne. Ha a földelés jó, akkor némi bizsergés lehet, ha kinyitod a csapot, néha akkor is, ha a bojlerhez érsz (attól függően hol zárlatos). Ha ezzel nem törődsz, egy jobb fémkádban, amely ráadásul rosszul áll (fémhez ér), zuhanyozáskor lehet baromi nagy peched, és bele is halhatsz. De ez mérhetetlen trehányságra vall. Más a helyzet, ha nincs földelés. Akkor a meghibásodás után bármihez érsz, közben valami nedves helyen állsz, az feltehetően életveszély. Ha szerencséd van, kiváló gumipapucsod megvéd és egy jó kis rázással túléled.

A földelés azt jelenti, hogy arrafelé könnyű útja van az áramnak, ha te éppen rossz helyre nyúlkálsz, rajtad is megy át, de a tested ellenállása annyival nagyobb, hogy rajtad csak kevés (veszélytelen) áramerősségű áram folyik át.

"Ha ráz akkor mindig ráz, nem csak a zuhanyzóban hanem víziváskor, kézmosáskor stb."

Elvileg így van, de zuhanyzáskor tudsz mondjuk nem gumi papucson állni, hanem a fém lefolyón, jobban zárva az áramkört és esetlegesen magasabb áramot kapsz, amit már megérzel.

Ha megfelelően van minden bekötve, a zárlatos bojler leveri a megszakítót és nincs áramütés.

Régebben gyakoribb volt a sufnituninggal, házilag mókolt bekötés, a védőföld helyett nullára kötés, mindezek és egy lassú olvadóbiztosíték meg ősöreg bojler kombója.

Na az bizony ki tudta rázni a fogtömést, ha zárlat volt.

Itt nagyon vicces dolgokat olvasni. De legalább #2 ámokfutását már nullával jutalmazta a közösség.

Az éjszakai áramnak is vannak a menetrend szerint is nappali bekapcsolási időszakai, de semmi garancia nincs arra, hogy azt nem kapcsolhatják be bármikor máskor.

Abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a folytonos védővezető és az átlag normális hibavédelem (ami összetett fogalomkört Mari néni a földelés szóval próbál meg helyettesíteni) elég garancia arra, hogy az ember zuhanyozás közbe ne haljon bele, mert ha a fűtőbetét az "alsó" egyötödénél zárlatos, akkor már hivatalból is csak akkora delej jön ki belőle, amekkora jóval nagyobb, mint nulla valószínűséggel meg sem szólaltatja a túláramvédelmet (áram-védőkapcsolóról meg nem esik szó). És tökig vizesen egészen más az ember viszonya a rázáshoz; ami szárazon "némi bizsergés lehet", az vizesen gudbájdzsó lehet. Én, amikor ezen elgondolkodtam, eonokkal ezelőtt, beszereztem egy FI-relét, és mikor közönséges jószággá vált a 30 mA-es, akkor bekötöttem a bojler áramkörére egy olyant, legyen kettő. Normális gondolkodású főbérlőnél persze el sem tudnám képzelni, hogy nincs FI-relé, elvégre a felelősség villanyprücök esetén kifejezetten a bérbeadóé. Kérdező, kérdezz rá, ha nem ismered fel magadtól a készüléket.

A papucs szerintem csak akkor jelent védelmet, ha nem folyik le rajta a szappanos lé. Zuhanyozás közbeni száraz oldalú papucsot én nehezen tudok elképzelni, pedig azt hittem, nem vagyok fantáziátlan. Ezt még tán Gandalf sem tudná elintézni.