Hogy jön az égből a víz? Vagyis az eső:)

Felszálló vízgőz lehűl- túltelített vízgőz - lecsapódás lebegő porszemeken - cseppek további lecsapódás gócai lesznek, növekednek - vízcsepp túl nehéz lesz ahhoz, hogy fenntartsák a felszálló áramlatok - leesik.

Út közben telibe ver más, kisebb cseppeket, így azok is nagyobbak lesznek és szintén leesnek: láncreakció.

A végeredmény: zuhé.

"Van annyi pára egy viharfelhőben, meg olyan légáramlatok, hogy a vízpára összetapadjon."

Gáz nem tud összetapadni. :D

Ahhoz először ki kell, hogy csapódjon.

Ehhez nem feltétlenül kell szilárd felület, mint gócpont, de sokat segít. Amúgy a góc lehet alkalmi nyomásdifferencia is, nem csak szennyeződés.

A forrás is szeret gócpontokból kiindulni, a fagyás is.

Szóval gócpont kell.

A légkörben meg van ehhez éppen elegendő por, egyéb szennyeződés, mikrométeres kategóriában.

"Csakhogy a vízpára nem gáz."

Nem érted.

Ahhoz a kicsapódott párához kellett már a góc.

Hogy a kész felhőben lebegő cseppek leesnek-e, az azon múlik, tudnak-e növekedni és legyőzni a feláramlást.

A spontán összetapadásukat akadályozhatja a sztatikus töltés.

És anélkül csak akkor híznak, ha a vízgőz körülöttük telített.

"Fent a magasban sokkal sűrűbbek a felhők."

Hát ez azért nem feltétlenül igaz. Messziről nézve csalós, főleg, ha vastag.

Körülbelül olyanok azok a tényleg sűrű felhők, mint itt lent egy olyan 3-5 m látótávolságú durva köd, de a többség ennél lazább.

Van, hogy több 100 méteres vagy akár 1 kilométeres felhőből nem esik az eső, és van, hogy nyáron egy ugyanakkora felhőből szakad az eső. Ez a felhő sűrűségén múlik. Vannak olyan sűrű viharfelhők, ahol csak pár centi a látótávolság. Ezért van, hogy látszólag ugyan akkorák a felhők, mégis az egyikből szakadni kezd az eső. Nyáron, amikor sok pára hirtelen felemelkedik, vagy amikor nagyon páradús légtömegek alakulnak ki, és hidegebb légtömegekkel találkoznak, nagyon nagy mennyiségű vizet tartalmazó felhők alakulhatnak ki.

Az, hogy a por miatt van eső, kicsit ijesztő. És ha nem lenne por? Nem lenne eső? A pára megállíthatatlanul nőne a levegőben? Vagy hatalmas köd lenne mindenhol, ami csak megtapadni tudna? Biztos hogy lenne por nélkül is eső. Lehet nem annyi, de ahol mondjuk a sztatikus hatás miatt pont összetapadnának a részecskék, akkor kialakulna eső.