A Dunára érvényes az árapály jelenség?

Valószínűleg valami mérhetetlen mértékben befolyásolja a vízszinteket folyószakaszok közt is.

De gyanítom, hogy ezek elvesznek az innen-onnan jövő csapadék-hozzáadódások, mellékfolyók szintváltozásainak "zajában".

Meg persze a hatások a folyó mentén fel-le haladnak bizonyos sebességgel, ez is összekócolja az értékeket meg eltolja a szinkront is.

Azért kíváncsi lennék, hogy mondjuk a Balatonon kimérhető-e, keleti-nyugati part szinteltéréseiben.

Persze ez nincs közeli rokonságban a tengerek árapályával, hiszen ott a hatások a földgolyón körbe-körbe tudnak hatni egymásra.

Itt meg ugyebár csak kicsit ide-oda lengeni tud, mint a meghimbált fürdőkád.

4 A Balaton ekkora mértékű napi szintű kilengésének nincs köze az árapályjelenséghez.

[link]

[link]

Még az amerikai Nagy-tavakon (melyek a Föld édesvízkészletének 1/5-ét tartalmazzák!) is mindössze néhány cm árapály figyelhető meg.

"Nem, az árapály csak egymással összefüggő, globális vizekre működik."

Pontosabb: a hatása csak ott mutatható ki látványosan.

"Aki mást mond, az hülyeséget beszél."

Az ilyen jellegű radikális kijelentések egyrészt kulturálatlanok, másrészt mindig hibásak.

"Az árapály nem a vizekkel függ össze, hanem a Hold gravitációs terének az inhomogenitásával, ami a Földre mint egységes testre működik ("megnyújtja" a Földet)."

Ez így egy elég általánosan fogalmazott és nagyon nem teljes megfogalmazás volt, ezért nem is teljesen igaz.

Ne keverjük össze a csillagászati értelmű árapály-hatást a földi vizeken mérhetővel, még akkor se, ha az alapvető okok azonosak.

"a Hold gravitációs terének az inhomogenitásával"

Fogalmazási problémám van ezzel. Nem maga a Hold gravitációs tere inhomogén (illetve ilyen is létezik, lásd. "mascon", de itt ez nem releváns), hanem azzal, hogy természetesen a Földnek azon az oldalán, ahol épp a Hold jár (és ahol a Nap, ne felejtsük le, mert a hatás hasonlóan nagy), erősebb a vonzás.

Oké, hogy ez a földgolyó anyagát is "gyúrja", de a vizek azért mozognak eszerint, mert a Föld saját gravitációját helyileg-alkalmilag ez kis részben kompenzálja, a Holddal-Nappal ellentétes oldalon meg hozzá adódik.

Ez kisebb lokális vízfelületekre is tudhat hatást gyakorolni, hiszen amikor nem pont a vízfelület fölött "delel" a Nap vagy a Hold, a gravi. hatás eredője nem függőleges.

És ez tudja a két part közt némiképp meglengetni a vizet, mint a billegetett lavór.

Csak hát ez a hatás nagyon kicsi, ha a vízfelület kicsi.

De ettől még létezik.

A Balaton példájánál valószínűleg a linkelt cikk szerinti "tólengések" (melyek gyakorlatilag szélindukált ingamozgások) mellett eltörpülő mértékű lehet ez a gravitációs behatás.

Ezért is lepődtem meg a mértékeken, amit viszont a tólengés magyaráz.