Az urán-235 más elemekre bomlik a természetben mint egy atomerőműben?

> Az urán-235 más elemekre bomlik a természetben mint egy atomerőműben?

Nem. Többféle hasadási reakció történhet, hogy ezek az erőműben esetleg más arányban következnek be azt nem tudom, de részletkérdés.

> Ott, ahol az uránt bányásszák, miért nincs olyan gond, mint Csernobilban?

Mert a természetben az urán-235 izotóp csak 0,72%-ban található meg. Ha egy atom el is bomlik, a keletkezett neutronok elnyelődnek más atomokban, molekulákban. Nincs meg a kritikus koncentráció ahhoz, hogy láncreakció történjen. Ezért kell dúsítani az uránt, hogy erőműben vagy bombában valóban be tudjon indulni a láncreakció.

Nézzünk egy uránbányát. Akkor érdemes kitermelést folytatni, ha az U₃O₈ koncentrációja 1-10 kg/tonna. Tehát egy nagyon jó lelőhely esetén 1 tonna kőzetben van 10 kg uránoxid, amiből csak kb. 8,5 kg az urán atom, aminek csak a 0,72%-a az urán-235. Ez 61 gramm urán-235-öt jelent 1 tonna kőzetben.

Az atomerőműben meg kb. 1,5-2 kg fűtőanyagban van 61 gramm urán-235.

Egy hasonlattal élve, ha fogunk 1000 ketyegő asztali órát, és szétosztjuk 500-600 lakásra, akkor egy-egy lakásban lesz 1-2 ketyegő óra. Ha kellően nagy a csend, akkor talán még az ingerküszöbödet is átlépi a ketyegés. De ha ugyanezt az 1000 órát egyetlen szobába helyezzük el, ott talán megsüketülni nem fogsz, de hogy hosszútávon meg fogsz őrülni a ketyegések összeadódó zajától, az biztos. És ilyen szempontból mindegy is, hogy azt az 1000 órát egymillió másik közül választottuk ki, vagy sem. A lényeg, hogy túl sok óra ez egy szobára.

"Tök mindegy, hogy hány százalékban található meg (esetünkben 0,72%), az atomerőműbe a természetből kerül az urán."

Hát rohadtul nem mindegy. A testedben (mint átlagos ember testében) néhány millió radioaktiv bomlás történik minden egyes másodpercben. Mégis él és virul mindenki, legalábbis általában nem sugárbetegségben halnak meg az emberek. A testünk alkalmazkodott az ilyen szintű sugárterheléshez. A tested nagyjából 0,000000...%-ban tartalmaz radioaktiv elemeket, izotópokat.

Az uránbányából kitermelt minden tonnányi uránszurokércből kb. 3-4 grammnyi tiszta uránt lehet kinyerni. Az uránszurokérc koncentrációja már lényegesen magasabb a tested radioaktivanyag-tartalmánál, de még ez is nagyon "hig". Nem tudnának elegendő mennyiségű vizet elegendően magas hőfokra heviteni vele. Ezért dúsitják, vagyis "sűritik" az uránmasszát, kivonják belőle a meddő anyag egy részét, igy megemelkedik az urántartalma. Ezt már fel tudják használni normális vizmelegitésre, hogy a keletkező gőzzel turbinákat hajtsanak meg. Igen, az atomerőmű végső soron nem más, mint egy túlméretezett gőzgép.

Szóval nagyon nem mindegy az uránkoncentráció, ezzel együtt pedig az energiasűrűsége. Pont emiatt nincs baj a testedben lévő radioaktiv izotópokkal sem, meg rövid távon az uránbányákkal sem, mert nem elég magas az energiasűrűség ahhoz, hogy komolyabb problémát okozzon. A csernobili atomerőműben viszont a már dúsitott uránkoncentrátum szóródott széjjel, energiasűrűségének köszönhetően olyan magas sugárzást okozva lokálisan, hogy a kb. mindössze két-három órát a közelében dolgozó tűzoltók néhány héten belül meghaltak tőle.

Egy kicsit ahhoz tudnám hasonlitani a dolgot, hogy a levegő is tartalmaz kb. 0,5% CO2-t, mégsem fullad meg tőle senki. Viszont ha valahol fel tud gyülemleni, dúsulni ( mint pl. régen a borospincékben), akkor bizony könnyen bárki halálát okozhatja, pedig ugyanarról az anyagról van szó, amit életed minden percében kilélegzel.

Na itt akkor az előző hozzászólóknál is oszlatni kell egy kis ködöt!

Természetes körülmények közt az urán bomlik és nem hasad!!!

Van egy bomlási sora

[link]

ahol szép lassan évmilliók alatt lépked az ólommá válás felé.

Mindig csak egy kis darabka szakad ki belőle, pl egy alfa vagy béta részecske formájában azaz hélium atommag vagy elektron bocsájtódik csak ki.

Ezek egyike sem túl veszélyes, főleg ha a természetes arányát vesszük alapul, és hogy hatalmas tömeg alatt a föld alatt van. Miközben az alfa és béta is megáll viszonylag csekély anyagmennyiségben, papírlap alu lemez vagy akár egy kevés kő. Vagyis ezeknek kicsi az áthatoló képessége is.

Így ennek a felszínre kb semmilyen hatása nincsen.

A bányában azért vigyázni kell de ott is főleg a belégzéssel, megevéssel illetve az expozíciós idő alacsonyan tartásával (Ne aludj az urán érc kupacon vagy csillében stb!)

Mindezzel ellentétben egy reaktorban neutronok becsapódásával indítják el a folyamatot és ez okoz láncreakciót az uránban. Ott nem elbomlik hanem széthasad az urán többnyire ólomnál is jóval kisebb tömegű (tömegszámú) erősen radioaktív izotópokra!

Tehát magában a reaktorban neutronok száguldoznak ami önmagában is nagyon veszélyes dolog. És nagyon nagy az áthatoló képessége is.

Továbbá a hasadás során gamma sugárzás is keletkezik! És a maradványtermékekben is az alfa és béta bomláson kívül jellemző a gamma bomlás.

[link]

Szintén nem egy barátságos dolog több 10 méter vastag ólomfal képes megfelezni!!!

(A reaktorban ezt a hatást kitrükközik egyrészt vastag báriumos betont használnak, másrészt gamma tükrözéssel bent tartják! És ott pattogva disszipálódik el először röntgenné majd hővé (fotoeffektus)! Ha ennyi ólom kellene baritbeton helyett meg gamma tükör (speciális acél reaktortartály) reaktoronként árnyékolni nem sok üzemelne a világon!)

További veszélyei a hasadási termékeknek hogy egyrészt mérgezőek az élőlények számára, ha pedig nem akkor szeretnek beépülni a szervezetünkbe és így ott bomlanak tovább.

Utóbbiakra a cézium és a Jód a kiváló példák.

(Nem véletlen a kálium jodid tabletta ilyen esetekben de csak a szennyezés utáni 2-3 hétben szabad szedni, és a többitől meg nem is véd meg csak a radioaktív jód beépülésétől!)

A hasadási termékeknek jellemzően sokkal rövidebbek a felezési idejeik. Viszont pont emiatt nagyobb energia kibocsájtásával haladnak a nyugalmi állapotuk felé. Évmilliók helyett csak néhányszor 10 ezer vagy 100 ezer év alatt nyugalmi állapotot érnek el ahol már nem veszélyesek! Igen csak ebben a 10 000 évben nem jó a közelükben lenni és ha szétszóródott nem lehet összeszedni. Jelentős hatásuk van tehát a felszínen ellenben az ércesedéssel.

Mi a legnagyobb különbség tehát a reaktor és egy érctelep közt?

A moderátor. Egy anyag víz vagy grafit ami a neutronok sebességét korlátozza és így elősegíti a hasadási láncreakció szerű folyamatokat a természetes bomlással szemben.

Eddig egyetlen helyen nyert bizonyítást hogy ez megtörtént a természetben is természetes úton!!!

[link]

[link]