Egy primer robanószert miért nem lehet lőszerként használni?

Primer: inicializáló.

A többi ott van a linkben.

Kis gáztermelésű, nincs igazi robbanó-, feszítőereje. Kis területű, nagy hőmérsékletű égés, anélkül, hogy széthajigálná a környezetét.

Ezért jó robbanóanyagok begyújtására.

fontos: ez nem jelenti azt, hogy egy durranóhiganyos gyutacs nem tud kinyírni, ha elpukkan.

"Akkor hogyha HMTD vel töltök meg egy nagyon vastagfalú csövet és valahogy berobbantom akkor nem tud kilőni egy golyót?"

De, valószínűleg igen. Csak sokkal kisebb torkolati sebességgel, mint mondjuk egy lőpor. Nem lesz elég égésgéz, hogy a komplett csőhosszban elegendő legyen a táguláshoz, gyorsításhoz.

Meg közben esetlegesen szétolvasztja a begyújtás környezetét a csőben.

Elég relatív fogalom a rövid.

Fegyvermérnöki számításra nem vállalkozom.

De minek is, ha te ez iránt csak teoretikusan érdeklődsz? :)

Amúgy töltényt csőben hajtani nem robbanószer kell. Főleg nem brizáns robbanószer.

A túl gyors égés és tágulás a tehetetlenség miatt előbb nyomja szét a fegyvercsövet, mint hogy a töltény felgyorsulna.

Ide viszonylag lassan égő töltet kell. Ezek a "low explosive" robbanószerek, tolóhatásúnak is írják. Például a lőpor.

Például durranóhigannyal facán szét lehet fröccsenteni a puskacsövet, miközben a lövedék közel sem megy olyan messzire, mint lőporral.

Extrém esetben az eredmény egy halott lövész és egy röhögő célpont.

Akkor is barlangot éget a cső tövébe. És irreálisan túlméretezett falvastagságra van szükség.

A torkolati sebességed meg kevesebb lesz, mint tolóhatású töltettel.

Persze, ha rövid a cső, akkor egy tolóhatású cucc nem tudja esetleg kifejteni a teljes hajtóerejét és akkor ez lehet a nagyobb torkolati sebességű, de a csőhossz rövidülése meg rontja a célzást.

A fegyver töltetek ma keveréket, optimalizálva az égési sebességet és gázfejlesztést a lövedék méretéhez, a cső méretéhez.