Hogyan lehetne elképzelni a világűr hidegét?

"Nem hasonlít semmilyen természetes földi körülményhez, akárhány fokos levegőt is írsz."

Ez nem igaz. A CERN-ben nagyságrendileg ezen a hőmérsékleten gyorsítják a részecskéket.

"A CERN-ben nagyságrendileg ezen a hőmérsékleten gyorsítják a részecskéket."

Jellemzően szintén vákuumban, nemde?

"Ez nem igaz. A CERN-ben nagyságrendileg ezen a hőmérsékleten gyorsítják a részecskéket."

Tudtam, hogy beleköt valaki, ezért direkt beleírtam, hogy TERMÉSZETES !! :)))

(fp)

Kérdező, ha mondjuk trikóban, gatyában és egy légzőmaszkkal kilöknének az űrbe, és eltekintünk attól, hogy a nyomáscsökkenéstől nem működne a tüdőd és nagyon súlyos külső-belső sérüléseid is lennének, akkor kb. úgy lehet elképzelni, mintha teljes szélcsendben, kellemes tavaszi hőmérsékleten lennél. A bőrödön nem éreznél se meleget, se hideget (esetleg egy kis enyhe hűvöset), és amíg életben vagy, addig a szervezeted pótolja a kisugárzott hőt. Viszont egy élettelen tárgy, aminek nincs belső hő-utánpótlása, szépen lassan lehűlne arra a pár kelvines hőfokra. Szóval a filmekben bizony tévednek, amikor úgy mutatják be, hogy ott minden szinte azonnal megfagy. Egy csupasz ember halálát sem a fagyás okozná.

Egy speciális eset, ha ott az űrben süt rád a Nap. Akkor olyan, mint mikor egy havas hegytetőn állsz és leégsz a napsütésben, ha nem kented be magad naptejjel. A szondákat, űrjárműveket pl. gyakran ezért védik fehér vagy csillogó bevonattal, hogy a Nap ne hevítse fel őket túlságosan.

Itt azt írják, hogy kb. 8-12 óra a kockára fagyásig, merthogy a test 700-900 Wattot sugároz ki, és aktivitástól függően 100-550 Wattot termel. Nem néztem utána, hogy jók-e a kiinduló adatok, szóval így ránézésre elfogadom.

Bár nekem kicsit nehezen hihető, hogy több hőt sugárzunk ki, mint amennyit termelünk. Ez azt jelentené, hogy még 30 fokos levegőn is ki kellene hűlnünk előbb-utóbb. (?)

[link]

Igazán nem értek hozzá, de nekem ez a légzőmaszkos történet egy picit sántít, mert az ember nem csak sugárzás miatt tud hűlni ilyen esetben.

Az alacsony nyomás miatt minden nedvesség forráspontja extrém alacsony lenne, és a bőrünkben és a bőrünk alatt bizony van nedvesség bőven. A halmazállapot-változás hőt von el, úgyhogy szerintem a sugárzással kiszámolt esetnél picit azért gyorsabb.

"Bár nekem kicsit nehezen hihető, hogy több hőt sugárzunk ki, mint amennyit termelünk. Ez azt jelentené, hogy még 30 fokos levegőn is ki kellene hűlnünk előbb-utóbb. (?)"

Nagyon-nagyon ritka gázokról beszélünk (fent az űrben), aminek emiatt borzasztóan alacsony a hőkapacitása (tehát nagyon csekély hőközléssel felmelegíthető, a hideg gázt is pikk-pakk felmelegíti maga körül a tested, ezért a hőveszteségben a hősugárzás marad a domináns effektus.

Földfelszíni sűrűségű levegőre ugyanez már nem igaz, a hőkapacitása is jóval nagyobb és a hőáramlás is sokkal hatékonyabb. Szóval 35-40 fokos levegő itt a felszínen akkor is bőven képes lenne pótolni azt a kisugárzott akárhány wattot, ha a testünknek nem lenne belső hőtermelése.

De a 25-30 fokos levegő hogyan melegíti fel a 37 fokos testünket, hogyan pótolja a test hősugárzás-hőtermelés deficitjét? Másik irányba áramlik a hő. :)

A test belső hőjét így vagy úgy le kell adnunk, emiatt stabil a hőmérsékletünk. A hő mindenképpen termelődik a szervezetben, hőleadás nélkül túlhevül. A hőt a külső környezetnek tudjuk leadni, hővezetéssel vagy hősugárzással. Hidegebb levegőnek (vagy pl. víznek) könnyebben átadjuk a hőt, melegebbnek nehezebben. Izzadással fokozható a hővesztés, 37 fokos vagy melegebb levegőn létszükséglet (sőt már alatta is), hidegben pedig csökkenteni kell a hőleadást (szigeteléssel) és pótolni a veszteséget (pl. mozgással). De mindenképpen kifelé áramlik a hő.

A lényeg: a stabil hőmérséklethez annyi hőt adunk le, amennyit termelünk. Ha a hőmérséklet a környezetből árad a testbe, az régen rossz, annak hőguta a vége. Egy esetben van csak értelme, ha a test nem termel elég hőt, de akkor már katasztrofális állapotban van a szervezet.

19 Jogos, félreértettem a kérdésedet.

Azért nem hűlünk ki, mert mi is elnyelünk hősugárzást a környezetünk felől, minél melegebb, annál többet. Az a 700-900 W az űr hidegéhez képest érvényes.